A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A török kormány még szeptember elején döntött a radarrendszer befogadásáról; a berendezés feladata a Törökországgal szomszédos Iránból fellövendő ballisztikus rakéták jelzése lesz. A külügyi tárca közleménye szerint lezárultak a radarrendszer befogadásával kapcsolatos jogi műveletek és a helyszínt is előkészítették.
A radarrendszert az iráni-török határtól mintegy 700 kilométerre fekvő Malatya tartománybeli Kürecikbe telepítik, ahol már van egy katonai létesítmény, amelyet korábban hasonló célra használtak. Az NTV török hírtelevízió szerint török tábornokok is tagjai lesznek az új radart befogadó létesítmény parancsnokságának, s a berendezést a tervek szerint még az év végéig hadrendbe állítják. Kürecikben amerikai katonai radar működött korábban, amelynek irányítását egy idő után átadták a török hadseregnek.
Az Egyesült Államok és a NATO-tagországok a tavalyi lisszaboni NATO-csúcsértekezleten döntöttek arról, hogy elfogó rakétákat telepítenek Európába, mert egyre nagyobbnak ítélik a Közel-Keletről - s különösen Iránból - fellövendő rakéták jelentette veszélyt. A radarberendezésre az elfogó rakéták működtetéséhez van szükség. A NATO-tagok Törökországgal kompromisszumot kötöttek arról, hogy Iránt nem nevesítik veszélyforrásként; ellenkező esetben Ankara hajlandó lett volna meggátolni a megállapodás létrejöttét.
Irán ennek ellenére élesen bírálta az új radarrendszer befogadására vonatkozó török döntést, azt hangoztatva, hogy az élezi a térségbeli feszültséget. Törökország viszont igyekezett megnyugtatni szomszédját, hangsúlyozva, hogy a rakétapajzs nem irányul egyetlen ország ellen sem - a szerdai ankarai külügyminisztériumi közlemény meg sem említi Irán nevét.
