Szlovénia is pályázik a 2012-13-as kétéves időszakra az ENSZ Biztonsági Tanácsa kelet-európai választási csoportjának fenntartott, nem állandó tagsági helyért. Bár a magyar kormány már 2007-ben bejelentette szándékát, hogy két évtized után ismét igényt tart a BT-helyre, kampányát jóval később indította el, mint délnyugati szomszédja.

Ljubljana 1998-99-ben töltötte be először és utoljára a BT-helyet, és ha pillantást vetünk a délszláv országnak a nemzetközi szervezetekben betöltött szerepére, kiderül, hogy az 1991-ben függetlenné vált Szlovénia igyekszik mindenütt aktívan jelen lenni. Csak a legutóbbi esztendőket nézve: 2005-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elnöke volt, 2006-ban ellátta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának elnöki tisztét, 2008-ban az Európai Unió elnökeként igyekezett aktív szerepet játszani a nemzetközi porondon is, két éve pedig az Európa Tanács élén állt.

Szlovénia méretét tekintve ha nem is törpeállam, mindenesetre a kis országok sorát gyarapítja, ám figyelemre méltó nemzetközi részvétele. Az utóbbi években mintegy ötezer fős katonasággal, rendőrségi, államigazgatási erőkkel vesz részt a békeműveletekben, úgy a Balkánon (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia), mint a világ egyéb, konfliktusos gócaiban, Afganisztántól a Közel-Keleten át Fekete-Afrikáig. 1998-ban kezdeményezője volt az Aknamentesítő Nemzetközi Alap felállításának (ITF), amelynek keretében 91 millió négyzetméteres terület rehabilitációját végezte el Dél-Kelet-Európában.

Szlovénia ugyan támogatta az ENSZ nemzetközi fejlesztési céljait, mindenekelőtt a 2015-re esedékes vállalást, hogy a fejlett tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát ajánlják fel, de Ljubljana tavaly 0,17 százalékot teljesített, és 2015-re is csak 0,33 százalékot vállalt. Az összegnek durván a felét multilaterális kezdeményezésekre költik, míg a maradékot kétoldalú segélyprogramok keretében, a Nyugat-Balkánon, Fekete Afrikában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban használják fel.

A szlovén külügy az elmúlt években minden alkalmat kihasznált arra, hogy támogatókat nyerjen BT-tagságára. A szlovén külügyesek szorgalmasan járták a világot és soha sem mulasztották el, hogy emlékeztessenek ENSZ-beli ambíciójukra. 1997-ben, amikor az ENSZ Közgyűlése az 1998-99-es BT tagságról szavazott, Szlovénia 82 százalékos eredménnyel (140 szavazattal) elsöprő támogatást szerzett. Ez persze a viszonylag friss tagállamnak is szólt, ám Ljubljana azóta meggyőzően bizonyította, hogy komolyan veszi nemzetközi szerepét, és ha például az EU elnökeként 2008 első felében nem is ért el látványos sikert, arról nem diplomatái vagy politikusai tehettek.