A tüntetésen felszólalók azzal vádolták a kormánypártot, az iszlamista kötődésű Igazság és Fejlődés Pártját (AKP), hogy engedett az Egyesült Államok "imperialista" követeléseinek. A falubeliek pedig azt sérelmezték, hogy a radar miatt katonai célponttá válhatnak. A demonstrációt egy civil szervezet és ellenzéki pártok szervezték. 

A török kormány még szeptember elején döntött a radarrendszer befogadásáról; a berendezés feladata a Törökországgal szomszédos Iránból esetlegesen elindított ballisztikus rakéták jelzése lesz. A berendezést a tervek szerint még az év végéig hadrendbe állítják. 

Az Egyesült Államok és a NATO-tagországok a tavalyi lisszaboni NATO-csúcsértekezleten döntöttek arról, hogy elfogó rakétákat telepítenek Európába, mert egyre nagyobbnak ítélik a Közel-Keletről  - s különösen Iránból - elindítható rövid, illetve közepes hatótávolságú rakéták jelentette veszélyt. 

Irán már a szeptemberi bejelentés után kritizálta a radar felállításáról születetett döntést, mivel szerinte az feszültségekhez vezethet. Ankara válaszképpen azzal próbálta nyugtatni az iszlám köztársaság vezetését, hogy a berendezés egyetlen országot sem fog "figyelni" kiemelten.