Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának két állandó tagállama, Kína és Oroszország vétót emelt a testület azon dokumentuma ellen, amely azzal fenyegette a fenyegette a szíriai rezsimet, hogy szankciókat hoz ellene, amennyiben nem állítja le az országban zajló tüntetések vérbefojtását. Kilenc tagállam képviselői fogadták el a tervezetet. Négy küldött - a dél-afrikai, az indiai, a brazil és a libanoni - tartózkodott.
A tervezetet Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Portugália dolgozta ki. Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy minden lehetségest megtettek a kompromisszum felkutatására, de hasztalan. "Számos engedményt tettünk Oroszországnak és Kínának, valamint a tartózkodó tagállamoknak" - fűzte hozzá. A határozattervezet készítői ezért nem is nyíltan büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba, hanem e kifejezés helyett "célzott intézkedések" megfogalmazást ajánlották.
Vitalij Csurkin orosz nagykövet szerint a vitában két filozófia csapott össze, az egyik, a nyugati országoké, amely a konfrontációt szorgalmazta. A szankciókkal való fenyegetés azonban elfogadhatatlan, mert az szembeszáll a válság békés megoldásával - vélte Csurkin. Hozzáfűzte azonban: Moszkva szeretné ha Damaszkusz mielőbb beváltaná a változásokra tett ígéretét. Alain Juppé francia külügyminiszter közölte: értesülése szerint Moszkva hétfőn még hajlott a tervezet elfogadására.
Peking szerint egy körültekintés nélkül meghozott és szankciókkal fenyegető ENSZ-határozat nem javítana a szíriai helyzeten. Ezt a kínai külügyminisztérium szögezte le szerdai közleményében, azt követően, hogy Kína az előző nap megvétózta a Biztonsági Tanácsban a Szíriát elítélő határozattervezetet.
Susan Rice amerikai nagykövet viszont Washington mélységes elégedetlenségét tolmácsolta. A BT ezzel meghiúsította az amerikai kormányzat törekvését, hogy szembeszálljon a térségben fokozódó veszéllyel és kezelje a helyzet erkölcsi kihívását - mondta. A szabályok értelmében egy BT-határozat elfogadásához legalább kilenc tagállam igenlő szavazata szükséges, de ha csak egy állandó tag is vétót emel, a határozat nem érvényes. Most egyszerre két küldött is élt vétójogával. Legutóbb a BT-ben 2008 júliusában emelt vétót Oroszország és Kína, ami miatt a Robert Mugabe zimbabwei elnök elleni szankciók meghozatala maradt el.
