Csiang Jü, a pekingi külügyminisztérium szóvivője kijelentette: Peking reméli, hogy Líbiában egységre törekvő politikai átmenet kezdődhet el, amint lehetséges, az ország megőrizheti nemzeti és etnikai egységét, valamint fenntarthatja a társadalmi stabilitást.

Kína jelentős befektetéseket eszközölt a líbiai vasútba, távközlésbe és szénhidrogéniparba, s hosszú időn át hozzájárult Kadhafi rendszerének stabilitásához. A kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint Peking mintegy 18,8 milliárd dollárt fordított közel 50 líbiai nagyberuházásra.

Peking nem szerette volna, ha a nyugati országok túl nagy befolyást szereznek az észak-afrikai országban, s ellenezte a NATO irányította líbiai légicsapásokat. A kínai vezetés a líbiai rendszerellenes felkelés során amellett foglalt állást, hogy a majdani újjáépítést az ENSZ-nek kell irányítania.

Peking csak későn ismerte el a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanácsot az arab ország irányítójaként. Szeptember elején az ázsiai ország kénytelen volt beismerni, hogy a rendszerének túléléséért küzdő Kadhafi küldöttei az előző hónapban kínai állami fegyvergyárak képviselőivel tárgyaltak. A kínai kormány szerint azonban az ázsiai ország nem küldött semmilyen hadfelszerelést Líbiába.

Kadhafit csütörtökön ölték meg, amikor megpróbált elmenekülni szülővárosából, Szirtből.