A szigetország északkeleti részén lévő Tohoku régió egyik civilszervezete állt elő az ötlettel, hogy a természeti katasztrófa által legsúlyosabban érintett 173 kilométeres partszakasz minden tízedik méterén ültessenek egy cseresznyefát, hogy ezzel jelezzék, meddig hatolt be a szárazföldbe a helyenként több mint 40 méteres hullámokkal előretörő márciusi tengerár.

A cseresznyefát már jó ideje az élet mulandóságának metaforájaként használják és közkedvelt szimbóluma a japán művészetnek, anime- és filmalkotásoknak. A régióban fekvő Ivate prefektúra Rikuzentakata városában serénykedő önkéntes faültetők azonban remélik, hogy a rózsaszín virágba boruló fák új szerepben is megmutatkozhatnak és életeket menthetnek egy esetleges újabb katasztrófa esetén.

A korábbi évszázadok pusztító szökőárjainak túlélői úgynevezett cunamikövekkel jelezték a következő nemzedékek számára a fenyegető hullámhatárt. Ezek a jelzőkövek azonban idővel a feledés homályába merültek, és benőtte őket az aljnövényzet, útbaigazítás nélkül hagyva Tohoku lakóit azzal kapcsolatban, hogy mennyire kell behúzódniuk a szárazföld irányába egy 9-es erősségű földrengést követő szökőár során.

Elevenítse fel a pusztítás képeit Nagyítás-fotógalériánkkal! - Kattintson a képre!

AP

"A mi kötelességünk, hogy emlékeztessük a nagy szökőárra a jövő nemzedékeit" - idézte Hasizume Takumit, a Cseresznyevonal bizottság vezetőjét a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. Mint hozzátette: "Nem akarom, hogy az embereknek a jövőben át kelljen élniük ugyanezt a fájdalmat".

A tervek szerint ugyanilyen - a levegő és a víz magasabb sótartalmának ellenálló - osimai cseresznyefákat (Prunus speciosa) fognak ültetni az árvízszint vonalán Ivate, Fukusima és Mijagi prefektúrákban is. A fák mellett egy 311 darabból álló - egyenként egy méter magas és 15 centiméter széles - kőoszlop-rendszerrel állítanak emléket a március 11-i természeti katasztrófa áldozatainak.