Nem véletlen ezek után, hogy még Japán és Oroszország is – amelyek évtizedek óta csendes konfliktusban vannak a Kuril-szigetek miatt – hajlandóak voltak kétoldalú biztonsági egyeztetésekre a csúcson, mert aggasztja őket a növekvő kínai haditengerészeti jelenlét Kelet-Ázsiában. (Főleg a lopakodó repülőgépeket hordozó kínai anyahajók megjelenése kelthet majd veszélyérzetet - szakértők szerint.) Moszkva és Tokió most a védelmi és katonai együttműködés erősítéséről tárgyalt, ami ritka eseménynek számít a nemzetközi politikában.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján persze több más kétoldalú megbeszélés is zajlott. Az amerikai elnök orosz és kínai kollégájával, azaz Dmitrij Medvegyevvel és Hu Csin-tóval is találkozott. Amerikát elsősorban Irán, a Közel-Kelet és Észak-Korea izgatja, Kínával ezen kívül még gazdasági kérdéseket vitattak meg. Ebből a szempontból a mesterségesen gyengén tartott jüan aggasztja az USA-t, amivel Peking hatalmas exportelőnyhöz jut.

Gazprom-nehézségek Kína miatt

A gazdaság és Kína persze az oroszokat is érdekli: a Gazprom vezérigazgatója éppen Honoluluban, az APEC-csúcson jelentette be, hogy cége a cseppfolyósított földgázban látja a lehetőséget ázsiai exportja növelésére, mivelhogy a Kína felé tartó vezetékekről szóló tárgyalások egyelőre megakadtak.

Obama és neje a kínai elnöki párral az APEC-en

AP

"Keleti kivitelünk számára elsődleges cseppfolyósított földgázt gyártani, mert ezt az ázsiai és a csendes-óceáni országok fogyaszthatják" - mondta a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller újságíróknak Honoluluban. A Gazprom 2006 óta próbál dűlőre jutni a kínai vezetéssel arról a tervről, hogy 2015-től évi 68 milliárd köbméter földgázt szállítana vezetéken Kínának, ám a haladást folyamatosan akadályozzák a nézeteltérések az ár körül. (Az orosz földgázexport 70 százaléka még mindig az EU-ban talál vevőre, a vezetékrendszer nagyrészt egyirányú szerkezete miatt.)

Mi érdekli Kínát? – például az euróövezet

Ami viszont magának Kínának az érdeklődési területeit illeti, ezekről Hu Csintao így nyilatkozott: az Egyesült Államoknak és Kínának együtt kell dolgozni, s ez különösen fontos a komplex (világgazdasági) változások időszakában. A kínai vezető az euróövezet válsága kapcsán úgy fogalmazott, hogy a világgazdasági fellendülés tekintetében növekszik az instabilitás és a bizonytalanság, s "ilyen körülmények között még fontosabb Kína és az Egyesült Államok számára erősíteni kommunikációjukat és egyeztetéseiket".

Az amerikai-orosz megbeszélések legkényesebb pontja viszont egy katonai kérdés volt. Az európai rakétavédelem telepítésének washingtoni tervei kapcsán orosz és az amerikai álláspont "nagyon távol áll egymástól" a két elnök közlése szerint, de Barack Obama és Dmitrij Medvegyev orosz megállapodott abban, hogy "folytatni fogják a lehetséges megoldások keresését".
Amerikát a Közel-Kelet foglalkoztatja

Obama a sajtónak nyilatkozva a találkozó után azt emelte ki, hogy Medvegyevvel megerősítették törekvésüket "közös válasz kidolgozására az iráni vezetés álláspontjára, s egyben erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy Iránt nemzetközileg vállalt kötelezettségei betartására szólítsák fel". Az amerikai elnök szerint a megbeszélésen érintették a szíriai helyzetet, továbbá az afganisztáni és közel-keleti problematikát is. "Ma az országaink számára kölcsönösen érdeklődésre számot tartó biztonsági kérdéseket vitattunk meg" - mondta Obama.

Gesztus Moszkvának?

Az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy a kongresszus a következő hetekben-hónapokban konzultációkat kezd a ígéretet tett az úgynevezett Jackson-Vanik törvénykiegészítés eltörlésének kérdéséről, ami "lehetővé teszi majd azoknak a lehetőségeknek a kiaknázását, amelyek Oroszországnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásával nyílnak meg". (Az 1974-ben elfogadott, máig érvényben lévő, de egyre ritkábban alkalmazott Jackson-Vanik kiegészítés megtagadja a legnagyobb kedvezmény elvét - vagyis a vámtarifa-kedvezményt - az emberi jognak tekintett kivándorlást korlátozó, nem piacgazdasági rendszerben működő országoktól.)

AP

Medvegyev válaszul méltatta az Obama-kormányzat döntő mértékű hozzájárulását az orosz WTO-csatlakozás ügyében. "Ilyen segítséget egyetlen más amerikai kormányzat nem nyújtott ebben a folyamatban, s valószínűleg ezért nem léphetet be Oroszország a WTO-ba 1993 óta" - mondta az orosz elnök.