A brazil népszámlálások történetében most először fordult elő, hogy a lakosság kevesebb mint fele vallotta magát fehérnek - derül ki a Brazíliában 2010-ben készített cenzus előzetes eredményeiből.
A Brazil Földrajzi és Statisztikai Hivatal (IBGE) által helyi idő szerint szerdán közzétett adatok szerint a 191 milliós lakosság 47,7 százaléka, azaz 91 millió ember fehér, míg egy évtizeddel ezelőtt még 53,7 százalék volt az arányuk. Többségük portugál, olasz, német és spanyol gyökerekkel rendelkezik.
A latin-amerikai országban ezenkívül 82 millióan vannak a pardok (fehér, indián és fekete keverék), vagyis arányuk a 2000-ben rögzített 38,5 százalékról egy évtized alatt 43,1 százalékra nőtt, míg a feketék száma 15 millió. Kétmillióan vallották magukat ázsiainak, míg 817 ezren bennszülött indiánnak.
Brazília etnikailag a világ egyik legszínesebb országa, és bár a nyílt rasszizmus nem jellemző, a társadalmi egyenlőtlenségek főleg a faji hovatartozás mentén rajzolódnak ki. Fekete brazilokat például csak a legritkább esetben találni a politikai vagy gazdasági döntéshozók között, továbbá a fehérek és az ázsiaiak átlagosan kétszer annyit keresnek, mint a feketék vagy a kevert népességhez tartozók.
Ezenkívül az életszínvonalat tekintve szűnni nem akaró egyenlőtlenségek tapasztalhatók az ország északi és déli fele, a város és vidék, valamint a gazdagok és a szegények között. A nemzeti jövedelem 44,5 százaléka a lakosság 10 százalékának kezében összpontosul, miközben a brazilok fele a minimálbérnél is kevesebb pénzből él.
A cenzus ugyanakkor rávilágít az elmúlt egy évtizedben a gazdaság erősödése nyomán elért eredményekre is: az analfabéták aránya 13,6 százalékról 9,6 százalékra, az alapfokú oktatásból kimaradt gyerekeké pedig 5,1-ről 3,1 százalékra csökkent, továbbá országszerte javult a helyzet az áramhoz és ivóvízhez való hozzáférés, valamint az egészségügyi ellátás terén.
A termékenységi ráta a 2000-ben mért 2,38-ról 1,86-ra csökkent.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
