"Gyalázatos a japán kormányra nézve, hogy az adófizetők pénzéből még többet pumpál a szükségtelen, felesleges és gazdaságilag is életképtelen bálnavadászati programba úgy, hogy közben az újjáépítéshez óriási szükség van forrásokra" - közölte Dzsunicsi Szato, a japán Greenpeace ügyvezető igazgatója, akit a The Guardian című brit napilap honlapja idézett szerdán.

"A vadászati program szégyenfolt Japán nemzetközi hírnevén és fekete lyuk az adófizetők pénze szempontjából. Milliárdos nagyságrendben ölni a jent az antarktiszi bálnaölésbe ebben a válságos időszakban egyenesen szégyenteljes. Japán nem engedheti meg magának, hogy szórja a pénzt, miközben az emberek otthon nélkülöznek" - szögezte le a Greenpeace vezetője.

A halászati ügynökség azzal indokolta a szóban forgó összeg felhasználását, hogy a cunami által romba döntött városok közül némelyik a bálnavadászok kikötőjeként működött.

Noda Josihiko japán kormányfőnek jogvédő csoportok már több levelet is címeztek, amelyekben tiltakoznak az újjáépítésre szánt pénzek helytelen felhasználása ellen. "Követeljük a kormánytól, hogy ne pazaroljon több pénzt a bálnaprogramra, és olyan projektekre költsön, amelyek segítik a március 11-i katasztrófa sújtotta régiókat és közösségeket" - olvasható az egyik levélben.

Partra vetett japán bálnavadász-hajó a cunami után

AP

A japán bálnavadászok rendszerint decemberben kelnek útra a Déli-sarkvidék felé, és áprilisig ölik az állatokat. Idén több mint 900 csukabálna és körülbelül 50 közönséges barázdásbálna elejtését tervezik.

A kereskedelmi célú bálnavadászat 1986 óta tilos ugyan, de a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság engedélyezi Japán számára bizonyos mennyiségű bálna "tudományos kutatás" címén történő levadászását. Állatvédő aktivisták elítélik a szigetország gyakorlatát, mivel a bizottság egyúttal lehetővé teszi a kutatási expedíció során nyert bálnahús kereskedelmi forgalomba helyezését.