Az ír miniszterelnök kedden úgy fogalmazott, hogy addig nem tud biztos tájékoztatást adni arról, lesz-e népszavazás a tervezett kormányközi megállapodás elfogadásáról, amíg az államügyész nem osztja meg javaslatát a kormánnyal. Írországban minden népszavazás előtt felállítják ezt a bizottságot, hogy semleges információkat nyújtson a referendumra bocsátott témakörről. Marie Whelan ír főügyész most azt vizsgálja, hogy a szóban forgó megállapodás-tervezet részletei alkotmánymódosítást igényelnek-e ahhoz, hogy több hatáskört ruházzanak Brüsszelre. 

Az eurózóna 17 tagállama és kilenc további uniós ország - Nagy-Britannia kivételével - abban állapodott meg az Európai Tanács december 9-i csúcstalálkozóján, hogy megerősítik az eurózónán belüli fiskális és költségvetési fegyelmet egy új kormányközi szerződés létrehozásával.

A megállapodás-tervezetet december 16-án köröztették meg először a résztvevők között, a tagállamokon pedig nagy a nyomás a mielőbbi elfogadás érdekében. Írország - amely korábban népszavazáson utasította el a Nizzai és a Lisszaboni Szerződést - eleve reflektorfényben van a ratifikációval összefüggő esetleges problémák miatt. A legutóbbi, 2008-as szavazás során kemény kritikák érték a dublini kormányt amiatt, hogy túlságosan elbizakodott volt a népszavazás kapcsán, és hagyta, hogy a dokumentum bírálói alakítsák a vitát.  

A franciák és hollandok által 2005-ben leszavazott alkotmánytervezetet követően a Lisszaboni Szerződés 2009. december elsején, hosszas politikai egyeztetés és nehézkes ratifikációs folyamat után lépett hatályba.