A Kom város melletti fordói atomlétesítményben beindult az urándúsítás - jelentette vasárnap címlapján a teheráni rendszerhez hű egyik iráni napilap, egy magas rangú iráni tisztségviselő azonban szombat este még csak azt mondta: hamarosan beindul ott az üzem. A két jelentést egyelőre nem lehet összeegyeztetni az AP hírügynökség tudósítása szerint.
MTI
Irán tavaly júniusban jelentette be, hogy a natanzi urándúsítóból a fordóiba helyezik át a 20 százalékos dúsítottságú urániumot készítő centrifugákat, és megháromszorozzák az ország urándúsító kapacitását. Miután ez megtörténik, Natanzban már nem állítanak elő 20 százalékos urániumot - tették hozzá.
Elkezdték befecskendezni az urániumgázt a Fordóba áttelepített centrifugákba - jelentette vasárnap a Kejhan című lap, amelynek igazgatója Ali Hamenei ajatolláhnak, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének egyik bizalmasa.
Ferejdun Abbászi-Daváni, az iráni atomprogram vezetője azonban éppen előző este azt mondta: "hamarosan" elkezdődik az urándúsítás az üzemben. "Három és fél, négy és húsz százalékos dúsítottságú urániumot tudunk ott előállítani" - mondta.
Meg nem nevezett diplomaták pedig pénteken úgy nyilatkoztak a Reutersnak, hogy szerintük az urániumgáz befecskendezése már december végén elkezdődött.
A The Guardian című brit lap novemberben azt írta a fordói létesítményre utalva: a következő tizenkét hónap alatt Irán képes lesz olyan ügyesen elrejteni az első atombombája elkészítéséhez elegendő hasadóanyagot, hogy azt képtelenség lesz a levegőből megsemmisíteni.
A fordói létesítmény építését sokáig titokban tartották az irániak, és csak azután ismerték el, hogy a nyugati hírszerzés 2009 szeptemberében felfedezte.
Irán kitart amellett, hogy a teheráni orvosi, illetve más célra tervezett kutatóreaktorok ellátásához van szüksége a nukleáris fűtőanyagra. A NAÜ 2008 óta azonban úgy véli: az iráni atomprogramnak titkos részei is vannak, ami tovább növeli a nyugati nagyhatalmak gyanakvását, hogy ezek a titkos részek katonai vonatkozásúak.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
