Az észak-atlanti szövetség következő csúcstalálkozóját május 20-án és 21-én Chicagóban tartják. Az Obama-kormány reméli, hogy addigra be tudja jelenteni: egy évvel a kapcsolatfelvételre vonatkozó puhatolózás kezdete után már valódi és érdemi politikai tárgyalásokat folytat a militánsokkal.

A politikai tárgyalásokat azonban nemhogy sikeresen lezárni, de elkezdeni is nehéz. Az amerikaiaknak egy sor, a jószándékukat bizonyító lépést kell tenniük ennek érdekében. Egyebek mellett tálib foglyokat kellene átszállítaniuk a guantánamói börtöntáborból Katarba, ahol afgán őrizet alá helyeznék őket. Rá kellene venniük a tálibokat, hogy szóba álljanak az általuk illegitimnek tartott afgán kormánnyal, és egyidejűleg az Egyesült Államokban mederben kellene tartani az ellenzéki bírálatokat mindaddig, amíg Barack Obama elnök a reményei szerint újaválasztatja magát.

Az afganisztáni megbékélés kérdése nem szerepel hivatalosan a chicagói NATO-csúcs napirendjén, csak a harci faladatok átadása az afgán haderőnek és a kiképzésre-tanácsadásra való áttérés.

Az afgán katonai és rendőri erőknek egyelőre csak az egy százaléka képes önálló műveletekre - jelentette ki szerdán Washingtonban Curtis Scaparrotti tábornok, az afganisztáni nemzetközi biztonsági erő (ISAF) parancsnoka, az amerikai erők parancsnokhelyettese. Ez összesen 29 katonai és 7 rendőri egységet jelent, amelyek csak korlátozott harci és logisztikai támogatást igényelnek a NATO vezette erőktől.

Az afgán erők 42 százaléka "tanácsadókkal együtt" hatékony, mondta a tábornok, aki a hadműveletek napi irányításáért felelős.

Leon Panetta amerikai védelmi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy az amerikai csapatok 2013-ban a hadműveletekben elkezdik átengedni a vezetést az afgánoknak, és a NATO tervei szerint 2014 végére az ország egész területén a helyi erőkre hárul majd a biztonság feladatok ellátása.