Több ezren tüntettek a görög parlament előtt, amikor a törvényhozás vitát kezdett a szóban forgó 130 milliárd eurós hitelcsomagról, amely Lukasz Papadémosz miniszterelnök és szövetségesei szerint az egyetlen megoldás a gazdasági összeomlás és a társadalmi káosz elkerülésére. Ám a politikusok - párthovatartozástól függetlenül - korántsem biztosak ebben, ráadásul kivétel nélkül úgy hiszik: akár elfogadják az új mentőcsomagot, akár nem, "átkozottak lesznek".

Helena Smith, a londoni lap újságírója több mint két évtizede athéni tudósító, és most szokatlan feszültségről számolt be a görög fővárosból, ahol a bérek, nyugdíjak könyörtelen megvágása, az adóemelések és kiadáscsökkentő reformok önmaga árnyékává tették Görögországot.

Az immáron ötödik éve recesszióban lévő állam napról napra jobban szétfoszlik a varrásai mentén; késő éjjel férfiak és nők guberálnak a szemetesekben, és egyre többen válnak hajléktalanná - derült ki a Smith által felvázolt hangulatképekből. Az Eurostat múlt heti felmérése szerint a szegénység a görög társadalom több mint egyharmadát nyelte el: a munkanélküliek száma meghaladta az egymilliót, amivel egy hónap alatt rekordmagasságba, 19 százalékról 20,9 százalékra emelkedett az állástalanok aránya.

AP / Thanassis Stavrakis

"Semmi sem működik. Senki sem fizet többé senkinek, az állam nemhogy egyszerűen omladozik, hanem teljes pangásban van" - mondta ezzel összefüggésben Giorgosz Kircosz politikai kommentátor. "Ezeknek a fiúknak tényleg el kellene veszíteniük az állásukat. Mindenben elszámították magukat" - mondta az ország mentőcsomagját összeállító nemzetközi trojkára - az Európai Bizottságra, az IMF-re és az Európai Központi Bankra (EKB) - utalva. Kircosz azon véleményének adott hangot, hogy megértette a rendőrszakszervezeteket, amelyek pénteken az említett tárgyalódelegáció letartóztatását követelték. "Talán igazuk van" - jegyezte meg.

Ilyen beszédmód és közhangulat mellett könnyen belátható, hogy a politikusok miért nem mernek még több terhet rakni a lakosságra. "Nem akarjuk országunkat egy marginalizálódott harmadik világbeli állammá tenni, ahol az emberek rabszolgasorban kénytelenek élni. Ha folytatjuk ezeket az intézkedéseket, pontosan ez fog történni" - fogalmazott a vasárnapi szavazás előtt egy neve elhallgatását kérő görög képviselő. Ott, ahol képviselők már az utcán sétálva sem érezhetik biztonságban magukat, a pénteken lemondott miniszterek nemcsak a politikai osztályt eluraló pánikot jelzik, hanem a társadalom mentőcsomaggal szembeni törékeny támogatását is. Mára a két évvel ezelőtti "IMF, haza!"-típusú falfeliratokhoz képest "gyilkos bankárok" és "nem leszünk rabszolgák" dühös graffitik olvashatók. Az utca ismét forrong, az ellenállás csökkenésének semmi jele, a költségcsökkentő reformokat ellenző baloldal támogatottsága napról napra nő, beleértve a militáns Kommunista Pártot. "Statáriumot kell bevezetni a szóban forgó intézkedések életbeléptetéséhez" - mondta Giorgosz Kircosz.

A The Guardian azonban egy másik összeállításában arra hívta fel a figyelmet: sokan kikerülhetetlennek látják a megszorító intézkedéseket, mondván, hogy az ország már úgyis csődbe jutott. "Essünk túl rajta. Akkor tudnánk, hogy mindössze 250 eurónk van egy hónapban, és újrakezdhetnénk" - idézett a lap egy neve elhallgatását kérő oktatásügyi tisztségviselőt. "Ez nem az emberek Európája, amiről álmodtunk" - tette hozzá.