A Szerb Nemzeti Bank hétfői közleménye szerint Szerbia 14,3 tonna aranya az ország devizatartalékainak 4,7 százalékát képezi. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi tőzsdéken egy kilogramm arany jelenleg 42.600 eurónak megfelelő összegbe kerül, Szerbia aranytartalékainak értéke 66,61 milliárd dinárra, azaz körülbelül 610 millió euróra becsülhető.

"Szerbia előnyére válik, hogy sok más országgal ellentétben, főleg a kelet-szerbiai bányáiból aranyat is felszínre hoznak. Számítások szerint Szerbia aranyban gazdag bányakincseinek értéke jelenleg körülbelül 43 milliárd euróra tehető" - nyilatkozta Damjan Mencej, az Illirica Gold Beruházási Alap igazgatója.

Néhány más ország tartalékai a térségben: Macedónia aranytartalékai 6,8 tonnára tehetőek (a világranglista 71. helyezettje), Szlovénia 3,2 tonnával (81. helyezett) rendelkezik, majd  Bosznia-Hercegovina követi a maga 89. helyezésével és Albánia, amely a 91. helyen áll.

Montenegró aranytartaléka 1,2 tonna. Montenegró teljes aranytartalékát zálogba helyezte 2009-ben az egyik svájci banknál, hogy a kormány hitelhez jusson, amelyből Podgorica kiegyenlíthette költségvetési hiányát. Az Arany Világtanács adatai szerint az arany iránti kereslet tavaly világszerte elérte a 4.067 tonnát. Ilyen mértékű fogyasztásra 1997 óta nem volt példa.

A legtöbb aranyat a világ országai közül India vásárolja fel, tavaly 933 tonna arany "vándorolt" a szubkontinensre. A világ második legnagyobb aranypiaca Kína, a maga 770 tonnás éves fogyasztásával.