Keres a nő

„Ártatlannak érzem magam, mégsem tudom feketén-fehéren bebizonyítani, hogy a feleségem az én tudtom nélkül kezdeményezett dollárvásárlást. Szerettem a munkámat” – közölte hétfői sajtóértekezletén Philipp Hildebrand, a svájci jegybank elnöke, aki azonnali hatállyal lemondott a posztjáról, hogy a személye körüli botrány ne rontsa az intézmény hitelét. Bár nem közgazdász végzettségű, Hildebrand különböző egyetemeken politológiát és nemzeti kapcsolatokat tanult, és 2010 januárja óta vezette a központi bankot. És korábban ugyan támadták amiatt, hogy a frank ereje elleni intervencióval hatalmas veszteséget halmozott fel – mindhiába, mert az árfolyamot nem tudta letörni –, a vesztét egy magánügylet okozta. Abba bukott bele, hogy felesége, Kashya tavaly augusztus 15-én 400 ezer frankért vett félmillió dollárt a közös bankszámlájuk felhasználásával, majd az amerikai valután októberben 75 ezer frankos haszonnal továbbadott.

Az ügyletet a 181 éve alapított svájci Sarasin magánbank befektetési tanácsadója – aki a tranzakciót lebonyolította – elmesélte a pénzintézet informatikusának. A tanácsadó dühös volt, állítása szerint a dollár eladásakor figyelmeztette Hildebrandot, hogy az ügyletről tájékoztatnia kell a jegybank ellenőrzési részlegét, ő azonban lekezelően válaszolt. Erről értesülve az informatikus felhívta volt osztálytársát, Hermann Lei thurgaui ügyvédet, akinek a banki képernyőről lefotózott számlakivonattal igazolta a vitatható pénzmozgást.

A jobboldali Néppárt radikálisai közé tartozó ügyvéd az információval a párt alelnökéhez, a néhány éve még miniszter Christoph Blocherhez szaladt, kérve, hogy a legmagasabb politikai körökig vigye el az ügyet. Blocher tavaly december elején találkozott is az év végén nyugdíjba vonult külügyminiszterrel, a szociáldemokrata Micheline Calmy-Reyjel, aki 2011-ben az államfői tisztséget is betöltötte. A két politikus háromszor is tanácskozott, Calmy-Rey a svájci titkosszolgálat első emberét is mozgósította. Diszkrét vizsgálatot terveztek, csakhogy az izgága informatikus az ügy eltussolásától tartva a sajtóhoz fordult. A Blick bulvárlap és a Die Weltwoche hetilap is rávetette magát az esetre, az utóbbi számlainformációkat is közzétett.

A nyomás akkora volt, hogy az eladdig feddhetetlen, 48 éves Hildebrand – akinek pályafutását elismerések, előkelő banki munkahelyek jellemzik – a múlt csütörtökön sajtóértekezletet hívott össze, hogy tisztázza magát. Elmondta, hogy a felesége, Kashya szerfölött önálló személyiség, és távol-keleti műtárgyakat forgalmazó galériát működtet Zürichben, ügyleteinek 70-80 százalékát dollárban finanszírozza, ezért van szüksége pénzváltásra. A pakisztáni–amerikai származású asszony a műkereskedői pályáját megelőzően 16 éven át devizabrókerként dolgozott New Yorkban, ért tehát ahhoz, hogy a devizaügyleteket egyedül intézze.

Hildebrand azt állította, s erről e-mail-levelezését is közzétette, hogy az augusztus 15-ei ügyletről – akkortájt a jegybankban már tárgyalták a frank erősödésének megfékezésére szolgáló terveket – ő nem tudott, éppen külföldön tartózkodott. A tranzakcióról másolatot kapott, amit másnap reggel olvasott el. Ezt követően haladéktalanul közölte a Sarasin befektetési tanácsadójával, valamint a feleségével, hogy az ő beleegyezése nélkül a közös számlán – amelyről márciusban is vásároltak 1,17 millió dollárt – nem bonyolíthatnak le devizaügyleteket, s a már megvett dollárhoz hat hétig ne is nyúljanak. Hildebrand a tranzakcióról tájékoztatta a jegybank ellenőrzési osztályát, s felkérte a PricewaterhouseCoopers auditor céget (PwC), hogy vizsgálja meg, korrektül járt-e el. Az ügylet legalitását firtatókhoz utóbb a kormány által kinevezett bizottság is társult, törvényszegést senki sem állapított meg, de az ügyet kényesnek, a kialakult képet pedig szerencsétlennek minősítették. Utóbbit az indokolja, hogy a svájci jegybank az augusztus 15-ei dollárvétel után két nappal a frankot gyöngítő, az amerikai valutát erősítő lépést jelentett be.

Megszólalt az idén az államfői feladatokat is ellátó pénzügyminiszter, Eveline Widmer-Schlumpf is. Szerinte a jegybank elnöke erkölcsileg helytelenül járt el, hivatalban maradását azonban a jelenlegi pénzügyi viharok közepette fontosnak nevezte a svájci stabilitás és a nemzetközi pénzpiacok nyugalma szempontjából. A jegybankot ellenőrző banktanács bejelentette, hogy a 2009–2011 közötti időszakra vizsgálatot rendel el a központi bank kibővített igazgatóságának és munkatársi körének minden privát pénzügyi tranzakciójára, a jövőben pedig a nevezett személyek kötelesek bejelenteni minden 20 ezer frankot meghaladó ügyletet. A kontrollt független testület végzi, amely nem lehet sem a jegybank éves jelentéseit is auditáló PwC, sem pedig a bank jogi osztálya.

A botrány másik eleme a svájci banktitok újabb megsértése, ami miatt a Sarasin azonnali hatállyal elbocsátotta fecsegő informatikusát, aki a skandalum terebélyesedése miatti rémületében január 1-jén feljelentette önmagát. Az öngyilkosság gondolatával is foglalkozó informátort idegklinikára szállították. Előtte azonban még újságírókkal találkozott, s elmondta nekik, hogy a Sarasinnál legalább 12 munkatárs nézte meg képernyőn a Hildebrand-számlát. Célzott arra is, hogy a jegybankelnök más pénzintézetekben is tart számlákat.

Blocher nem hagyta annyiban, és vasárnap kijelentette: „Ha van ember ebben az országban, aki nem végezhet devizaügyleteket, az Hildebrand. Hivatásánál fogva befolyásolja a pénzpiacokat, s magánszemélyként spekulál ezeken a piacokon. Ez tarthatatlan.” A populizmusáról ismert milliárdos elégedett Hildebrand távozásával – az utód átmenetileg az eddigi helyettes, Thomas Jordan lesz –, szerinte erősödött a jegybank pozíciója, s még inkább így lesz, ha a felügyelőbizottság is megtisztul. A jegybankelnök pragmatikus pénzpolitikája szálka volt a Néppárt szemében, és most több politikus Blochert kezdte támadni, mondván, hecckampányával árt az országnak. A bankárfeleség, Kashya viszont hamut szórt a fejére, és hétfőn meggondolatlan dollárvásárlása miatt bocsánatot kért férjétől és egész Svájctól.

FÖLDVÁRI ZSUZSA