Bertrand Delanoe közleményében utalt arra is, hogy az Eiffel-torony tőszomszédságában található területet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részének nyilvánította. Oroszország 2010-ben vásárolta meg a francia államtól a Párizs szívében található telket, amelyen jelenleg a meteorológiai intézet székháza található. Az épületegyüttest orosz kulturális és oktatási központtá alakítanák át, továbbá felépítenének mellé egy orosz ortodox templomot.

Moszkva pályázatot írt ki a munkára, amelyre 110 terv érkezett. A győztes pályamű, a spanyol állampolgárságú építész, Manuel Nunez Yanowsky vezette orosz-francia építészcsapat által benyújtott terv szerint a Szajna-parti saroktelken álló 27 méter magas, hagyományos középkori jellegű templomnak öt arany hagymakupolája lenne, amelyeket lebegő üvegtetőzet fogna össze; az egyben - egyfajta kortárs építészeti gesztusként - összekapcsolná a templomot a mögötte álló kulturális központtal is. A négyezer négyzetméter alapterületű komplexum megépítésének 34,5 millió eurós költségét az orosz állam és mecénások fedeznék.

Oroszország január végén nyújtotta be a győztes pályamű építési engedélyét a párizsi prefektúrán. A főpolgármester - akinek nincsen beleszólási joga a templom megépítésébe - jelezte: nem azt ellenzi, hogy ortodox templom épüljön a Szajna-parton, hanem a szerinte "elsietett" győztes pályaművet kifogásolja. Közleményében "építészeti utánzatnak" nevezte azt abban vázolt tervet, és úgy vélekedett, hogy kihívó jellege miatt a templom nem lenne illő az UNESCO-világörökség részét képező párizsi Szajna-partra, amelynek perspektíváját jelenleg az Eiffel-torony határozza meg. 

"Szeretném kifejezni egyértelmű ellenkezésemet a párizsi városháza egyetértése nélkül kiválasztott tervvel szemben" - fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve, hogy az építési engedély kiadása méltatlan lenne ahhoz a "barátsághoz, amely Párizst az orosz néphez köti". Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázati munkák között több olyan is akadt, amely tekintettel volt az urbanisztikai összhangra, és tiszteletben tartotta a főváros látképét. 

Nestor de Chersonese, a franciaországi orosz ortodox egyházközösség püspöke a Le Parisien című napilapnak azt mondta, hogy nem lepte meg a főpolgármester reakciója, akinek álláspontját és építészeti ízlését jól ismeri. "Ugyanakkor hálásak vagyunk neki, amiért támogatja a párizsi orosz kulturális központ tervét" - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy Delanoe tiltakozása megakadályozhatja-e a templom felépülését, a püspök annyit válaszolt, hogy "olyan vakmerő tervről van szó, amely nem mindenkinek tetszik".

Az Oroszország által kezdeményezett beruházás a párizsi ortodoxokat is megosztja, akiknek száma mintegy 50 ezerre tehető. Többségük ugyanis politikai okokból nem a moszkvai, hanem a konstantinápolyi patriarkátushoz kötődik az 1920-as évektől: olyan orosz emigráns, aki hagyományosan elutasítja a moszkvai befolyást, és ezért azt sem nézné jó szemmel, ha a hatalmas templom megépítésével Oroszország hite irányítására törekedhetne.