A vitatott eredményű 2009-es elnökválasztás óta ez az első jelentős választás az országban. Az akkor és azóta is megfélemlített reformpárti szervezetek bojkottálják a szavazást, mert nem tartják "szabadnak és igazságosnak", inkább a jövő évi elnökválasztásra összpontosítanak.

A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint 8 (közép-európai idő szerint 5.30) órakor nyitották meg, és 6 (15.30) óráig tartanak nyitva a tervek szerint, de többször előfordult korábbi választásokon, hogy ezt a záró időpontot meghosszabbították.

Az ország 74 millió lakosából 48 millió jogosult szavazni. Országszerte 47 ezer szavazóhelyiség várja a választókat. A parlament 290 mandátumáért 3200 jelölt szállt harcba. Eredetileg 5395-en jelezték indulási szándékukat, de miután a kormány irányítása alatt álló bizottságok és az Őrök Tanácsa, egy papokból és jogászokból álló konzervatív testület ellenőrizte "az iszlám iránti elkötelezettségüket és a vallási törvényekbe vetett hitüket", ennyinek engedélyezte az indulást. 

A legfelsőbb iráni vezetők arra sarkallják a választókat, hogy minél többen menjenek el szavazni, mert ezzel bizonyíthatják a nemzet egységét a hegemóniára törekvő hatalmakkal és kihívásaikkal szemben. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője buzdításában hangsúlyozta, hogy minél tömegesebb a részvétel, az annál inkább növeli az ország presztízsét és biztonságát.

Iránra vitatott atomprogramja miatt folyamatos nyugati nyomás nehezedik, és Izraelben mind több szó esik az iráni atomlétesítmények elleni támadás lehetőségéről. 

Iránban hiteles felmérések híján nehéz előre megbecsülni a várható részvételi arányt. Az Iszlám Köztársaság több vezetője úgy becsli, hogy a választók több mint hatvan százaléka járulhat az urnákhoz.