Ilker Basbug tábornok, aki 2008 és 2010 között állt a török hadsereg élén, az úgynevezett Ergenekon-ügyben áll bíróság előtt. Az ügyészség szerint a vádlottak - köztük több tucat főtiszt és tábornok - összeesküvést szőttek az iszlamista gyökerű kormány megdöntésére. Az állítólagos összeesküvők hálózatának neve volt Ergenekon, amelynek a vád szerint Basbug volt az egyik vezetője. 

A tábornok türelme akkor fogyott el, amikor a bíróságnak lejátszottak egy lehallgatott telefonbeszélgetést két vádlott között. A tábornok arra kérte a bírákat, hogy szakítsák félbe a magnószalag lejátszását, mivel az szerinte nem tartozik a per tárgyához. "Ez egy komoly bíróság, ám kezd bulvárszintre süllyedni. Ez az egész (tárgyalás) sötét folt az ország történetén" - hangoztatta Basbug, tapsot váltva ki a hallgatóság soraiban. 

A tárgyalást vezető bíró erre azzal fenyegetőzött, hogy kiürítteti a termet, mire a vádlott felkiáltott: "Ürítse ki, bíró úr, ürítse ki a termet! Már ezeknek a magnószalagoknak a lejátszása is szégyen." Ezt követően felpattant a helyéről, és kirohant a tárgyalóteremből. 

A keddi tárgyalási nap kezdetén Basbug komédiának minősítette a pert, kijelentve: nem ismeri el a bíróság illetékességét az ügyében. A volt hadseregparancsnok a tárgyalási szünet után visszatért a bíróságra, de már a bíró egyetlen kérdésére sem volt hajlandó válaszolni. A tárgyalás a fokozott biztonságú Silivri börtönben zajlik, ahol január eleje óta fogva tartják a tábornokot. 

A hadseregre nemzedékek óta úgy tekintenek Törökországban, mint amely szavatolja a rendet és a belső biztonságot a radikális baloldallal és az iszlamistákkal szemben. A fegyveres erők 1960 és 1980 között három államcsínyt hajtottak végre, 1997-ben pedig erőteljes nyomással lemondásra kényszerítették a Necmettin Erbakan vezette iszlamista vonzalmú kormányt. (Erbakan volt a szellemi nevelőapja a jelenlegi vezető gárda két meghatározó tagjának: Abdullah Gül köztársasági elnöknek és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöknek.)

2002 óta, amikor Erdogan először alakíthatott kormányt, egyre nyilvánvalóbbak lettek a feszültségek a hadsereg és a végrehajtó hatalom között. Az előbbi vezetőségén belül sokan attól tartanak, hogy Erdogan és csapata titokban iszlamista irányt akar adni az ország politikájának. A miniszterelnök, akinek pártjában (AKP) jól megférnek egymással nacionalisták, jobbközép irányultságúak és vallási konzervatívok, tagadja ezt.