Schmitt Pál lemondásával egy kiemelkedő és kétségtelenül kényelmes közszolgálati pályafutás ért dicstelen véget - írta kedden megjelent cikkében Adam LeBor, a The Times budapesti tudósítója, aki szerint a volt köztársasági elnök sokak szemében az olyan típusú simulékony közép-európai funkcionáriust testesíti meg, aki a hatalmon lévő rendszertől függetlenül kiválóan elboldogul. Schmitt Pál már 1983-ban, hét évvel a kommunizmus bukása előtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja volt, és csak a legmegbízhatóbb lojalistáknak engedték ilyen - gyakori utazásokkal és külföldiekkel való kapcsolattartással járó - tisztségek betöltését. Később, a rendszerváltás után átállt a másik oldalra, és csatlakozott a Fideszhez - írta a The Times tudósítója.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap szerdai számának sportrovatában beszámolt arról, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bekéri a Schmitt Pál kisdoktori értekezéséről készült elemzést, majd annak vizsgálata alapján dönt a lehetséges lépésekről, Schmittnek így a "NOB részéről is következményekkel kell számolni".

A Handelsblatt című német üzleti lap A nap Pinokkiója című rovatában foglalkozott Schmitt Pállal. A lap felidézte: a lemondott köztársasági elnök március 28-án még azt közölte, hogy nem kíván távozni, április 2-án azonban mégis leköszönt tisztségéről. A Handelsblatt megjegyezte: "a Schmitt Pál körüli dráma" emlékeztet egy másik "híres plagizáló", Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter esetére.

Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjéről - kattintson a képre!

MTI / Földi Imre

A Der Standard című liberális osztrák napilap megszólaltatta Peter Weingartot, az osztrák plágiumügyekben illetékes Tudományos Integritási Bizottság elnökét. A testület előző nap ismertette éves jelentését, eszerint a vizsgált 30 esetben egyszer sem állapítottak meg plágiumot. A német szociológus Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter és Schmitt Pál esetére kitérve úgy fogalmazott: meglepőnek találja, hogy az etikai alapelvek, amelyek a tudományban érvényesek, "valóban a politikai hivatal szavahihetőségére is kiterjesztették hatásukat".

Angela Merkel német kancellár eredetileg megpróbálta elhatárolni a két területet egymástól azzal, hogy azt mondta, Guttenberget nem tudományos munkatársának, hanem miniszterének választotta ki. Felidézte, hogy Schmitt Pál is hasonlóan érvelt. "Ez az elhatárolás végül sem Guttenberg, sem Schmitt esetében nem működött" - mondta a szociológus. Weingart a lap kérdésére, miszerint véletlen-e, hogy az elmúlt hónapokban mindenekelőtt politikusoknál fedeztek fel plágiumot, azt mondta: egyrészt az az oka ennek, hogy főleg az ő munkáikban kutatnak ilyen után, abban a reményben, hogy azzal botrányt lehet kelteni. Másrészről - tette hozzá - az is meglepő, hogy a kutatás ilyen gyakran járt eredménnyel.

Az utcaképnek is nekimentek

A Die Welt című német konzervatív lap a fővárosi ingatlanpiac helyzetéről közölt beszámolót pénzügyi rovatában Budapest utcáin sok az üres üzlet címmel. A szerző, Reinhard Engel írásában kiemelte, hogy "a budapesti ingatlanpiac padlóra került", új fejlesztési projektek "alig vannak", pedig az igényes bérlőknek megfelelő modern irodaépületekből hiány van. Az üzlethelyiségek piaca is gyenge, a budapesti főutakra az üres portálok "szomorú" képe jellemző, és csaknem teljesen leállt a bevásárlóközpont-fejlesztés is, aminek fő oka a gyenge kereslet mellett a 300 négyzetméterben meghatározott maximális alapterületre vonatkozó szabály - írta Engel. Hozzátette: "a magyarországi lakáspiac is kiterült, miután betiltották a devizaalapú ingatlanhiteleket".

A Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti lap A magyar központi bank olcsó hitelekkel tömi ki a pénzintézeteket címmel számolt be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új likviditásnövelő eszközéről. A szerző, Christian Höller bécsi keltezésű beszámolójában kiemelte, hogy az eszközt az Európai Központi Bank (EKB) gyakorlata alapján alakították ki, és az MNB az első a kelet-európai térség központi bankjai közül, amely az EKB példáját követi. A kétéves futamidejű hitelekből álló, euróban számolva 190 milliós "pénzinjekció célja a gazdaság felpörgetése" - írta Höller, megjegyezve, hogy Magyarországot "erősen érintette a pénzügyi válság", és az EU és az IMF hitelére szorul. Hozzátette: csaknem valamennyi pénzintézet veszteséges, ennek oka az ágazati különadó és a devizahitelek végtörlesztési lehetősége.