szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Számos példa van arra, hogyan kell politikusként elegánsan lemondani. Ez még akkor is sokat segít az összképen, ha valaki heteken-hónapokon át hárított, hazudott, fenyegetett. A következőkben Christian Wulff német köztársasági elnök és Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter búcsúnyilatkozatából idézünk, akiknek az ügyére a Schmitt-affér során már számtalanszor hivatkoztak. Immár retorikai értelemben is lehetne.

Időben közelebb volt a Schmitt-ügyhöz, és szintén köztársasági elnököt érint: Christian Wulff, a kereszténydemokraták átal jelölt államfő másfél hónappal ezelőtt annak nyomán mondott le, hogy a hannoveri ügyészség a mentelmi joga felfüggesztését kérte a törvényhozástól.

"A cselekvőképességem tartósan csökkent"

Christian Wulff tavaly december közepe óta állt a sajtó és ellenzéki politikusok bírálatainak kereszttüzében: 2008-ban még Alsó-Szászország miniszterelnökeként 500 ezer eurós kölcsönt kapott egy baráti vállalkozó családtól, de amikor 2010-ben a tartományi gyűlésben ellenzéki képviselők a vállalkozóhoz fűződő üzleti kapcsolatai után érdeklődtek, Wulff mindezt letagadta. Az ügyből a Bild híradása nyomán országos botrány kerekedett, és Wulff helyzetét tovább rontotta, hogy kiderült: büntetőjogi eljárást kilátásba helyezve megpróbálta megakadályozni a bulvárlap cikkének a megjelenését.

Wulff bejelent
©

Ezt követően kétes ügyek egész sorozata derült ki az államfőről és környezetéről. Decemberben elbocsátott szóvivője például korrupció gyanújába került, és az ellene indított eljárás részeként példa nélküli módon házkutatást tartottak a szövetségi elnöki hivatalban, a berlini Bellevue-palotában. Utána pedig Wulff feleségéről jelentek meg cikkek, amelyek szerint térítés nélkül vette igénybe az egyik nagy német autógyár exkluzív szolgáltatását. Február elejére több mint 100 ügyben tettek feljelentést Wulff ellen a hannoveri ügyészségen, a közvélemény-kutatások szerint pedig elvesztette a többség bizalmát.

Christian Wulff lemondó nyilatkozata (részlet)

Meggyőződésem, hogy Németország akkor képes leginkább kibontakoztatni gazdasági és társadalmi erejét, és hozzájárulni Európa egyesítéséhez, ha az integráció befelé is sikeres. Országunknak, a Német Szövetségi Köztársaságnak olyan elnökre van szüksége, aki korlátlanul ennek és más nemzeti céloknak, valamint a hatalmas nemzetközi kihívásoknak tudja szentelni magát. Egy olyan elnökre, akit nem csak a többség, hanem az állampolgárok széles rétegeinek a bizalma övez.

 

Az elmúlt napok és hetek fejleményei megmutatták, hogy ez a bizalom, és ezáltal a cselekvőképességem tartósan csökkent. Ez pedig nem teszi már számomra lehetővé, hogy a köztársasági elnöki hivatalt idehaza és külföldön úgy képviseljem, ahogy ez elvárható. Ezért ma a köztársasági elnöki hivataltól visszalépek, hogy az utódlás érdekében az utat gyorsan szabaddá tegyem.

A történetben csak a beszéde szép: Wulff ragaszkodott az ünnepélyes elbúcsúztatásához és hogy őt is megillessék a köztársasági elnököket a távozásuk után is megillető kiváltságok. A lemondása körüli hercehurcát, fizikai és lelki megpróbáltatásokat a hírek szerint Wulff lelki gyakorlatokkal, kolostorba vonulva pihente ki.

"Nekem is, ahogy bárkinek, vállalnom kell gyengéimet és hibáimat"

A 39 éves Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi minisztert 2011. február 23-án fosztotta meg a bayreuthi egyetem a doktori cím használatától. Aznap ugyan bocsánatot kért a parlamentben azért, mert az amerikai és az európai alkotmányosság kérdéseiről írt, 50 oldalas irodalomjegyzékkel ellátott disszertációjában idegen tollakkal ékeskedett. De a helyzete tarthatatlanná vált, és március elsején lemondott.

Guttenberg búcsúzik
©

Önkéntes elemzők addigra már a 475 oldalas disszertáció több mint 200 oldalán találtak plágiumra utaló jeleket. Az ügye két hét alatt eszkalálódott: február 16-án jelent meg először, hogy Guttenberg anélkül vett át több oldalt kitevő részeket más szerzők műveiből, hogy ezt lábjegyzetben vagy a forrásmunkák jegyzékében feltüntette volna.

A doktori dolgozatot 2007-ben befogadó felsőoktatási intézmény önellenőrzési bizottsága már a miniszter lemondását követően, 2011. május 7-én mondta ki, hogy Karl-Theodor zu Guttenberg durván megsértette a tudományos gyakorlatra vonatkozó előírásokat, és szándékos csalást követett el. Különösen súlyosnak minősült az a körülmény, hogy sajátjaként használta a Bundestag tudományos szolgálata által készített dolgozatokat.

Karl Theodor zu Guttenberg (CSU) védelmi miniszter lemondó nyilatkozata (részlet)
Egy nagyon baráti hangvételű beszélgetés során tájékoztattam Kancellár Asszonyt (Angela Merkel – szerk.), hogy visszalépek politikai hivatalaimtól és kértem (kormányból való) elbocsátásomat. Ez életem legfájdalmasabb lépése. Nem csupán az oly hibás doktori munkám miatt távozom, még ha tisztában is vagyok vele, hogy ez a tudományos világ nagy része számára elég indok lenne. A magyarázat abban a kérdésben rejlik, hogy a hivatali felelősségem iránt magam előtt támasztott elvárásoknak még képes vagyok-e megfelelni.

(…)

Nekem is, ahogy bárkinek, vállalnom kell a gyengéimet és hibáimat. A kicsiket és a nagyokat, a politikai tevékenységemben és a doktori munkám megírásában is. Számomra mindig fontos volt, hogy ezeket ne rejtegessem. Már mindenkitől őszintén elnézést kértem, akit a hibáim és mulasztásaim miatt megbántottam. És ezt ma nyomatékosan megismétlem. Néhányan esetleg kérdezhetik, miért csak ma lépek vissza. Ehhez engedjenek meg néhányuk számára bizonyára nem kielégítő, de annál emberibb magyarázatot.

Talán senki nem lépné meg könnyen, pláne könnyelműen azt, hogy visszaadja a hivatalt, amiért a legszívesebben a vérét adná. Egy hivatalt, amely oly sok emberrel és emberi élettel szembeni felelősség is egyben. Számítsák bele azt a körülményt, hogy akkor kellett időt kérnem egy ilyen horderejű kérdéshez, amikor a média és az ellenzék nagy tempót diktált volna. És azt is, hogy olyan események miatt kerültem középpontba, melyek a hivatalba lépésemet megelőzően évekkel korábban történtek.

(…)

Külön köszönöm Kancellár Asszonynak a támogatását, bizalmát és megértését. Immár azonban képtelen vagyok rá, hogy az irántam támasztott elvárásoknak felelősen és kellő mértékű függetlenséggel feleljek meg.

Guttenberg Németország legnépszerűbb politikusa volt a lemondása idején. Azóta leginkább Vorerst gescheitert (Egyelőre elbukott) című interjúkötettel vetette észre magát, amely tavaly novemberben jelent meg; a politikus a Die Zeit főszerkesztőjével beszélgetett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!