A parlament két háza 50 képviselőt választott be a százfős bizottságba, köztük 37 iszlamistát. A bizottság másik ötven tagja nem a parlamentből való, de őket is a törvényhozás választotta meg. Ennek eredményeképpen az iszlamisták kényelmes többségbe kerültek a testületbe: tagjaiknak majdnem háromnegyede a Muzulmán Testvériségből és szalafistákból, illetve híveikből áll. Szakértők szerint ez sérti a tavalyi népszavazáson elfogadott alkotmányos nyilatkozatot.

A bírósági döntés csapást jelent az iszlamistáknak, akiket világi kollégáik azzal vádoltak meg, hogy monopolizálni akarják az alkotmányozási folyamatot és iszlamista irányba vinnék az új alaptörvényt.

A világi pártok kivonultak a bizottságból, mert úgy ítélték meg, hogy a jelenlétük csak biztosítékul szolgál az iszlamistáknak a politikai-vallási nézeteiket tükröző alaptörvény elfogadásához.

A nagy tekintélynek örvendő al-Azhar szunnita vallási iskola és az egyiptomi ortodox kopt egyház is az alkotmányozás bojkottja mellett döntött, akárcsak a legfelsőbb alkotmánybíróság, amely a testület megalakulása körüli "kétségek és zavar" miatt hívta vissza képviselőjét.

Jogászok és liberális pártok képviselői - összesen hatvanan - azért fordultak a közigazgatási bírósághoz, mert szerintük a parlament visszaélt hatáskörével a bizottság létrehozásakor.

"A bíróság döntése értelmében az alkotmányozó bizottság semmisnek tekintendő és nem folytathatja a munkáját" - mondta a közszolgálati televízióban Mohammed Núr Farhat jogász, a liberális Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, aki szerint a parlamentnek ismét össze kell ülnie az alkotmányozó bizottság megreformálására. Mint mondta: olyan kritériumok kidolgozásával kell kezdeni, amelyek garantálják az összes társadalmi és politikai erő képviseletét, hogy a bizottságban ne egyetlen politikai irányvonal uralkodjon.

A kairói államtanács épülete előtt körülbelül százötvenen tüntettek amiatt, hogy az iszlamisták "kisajátították" a bizottságot. "Az alkotmány nem többségi kérdés. Egyiptom polgári állam marad" – volt olvasható az egyik transzparensen, míg a tüntetők azt skandálták: "Két dologban nem bízhatunk: a hadseregben és a Muzulmán Testvériségben".

Az alkotmányozó bizottságnak hat hónap áll a rendelkezésére az új alaptörvény kidolgozására, amelyet népszavazásra bocsátanak.

A bizottság felfüggesztése csak fokozza az elnökválasztás előtti feszültségeket és bizonytalanságokat. Az elnökválasztás első fordulóját május 23-24-én tartják.