Az EP strasbourgi plenáris ülése alatt kiadott strasbourgi közleményében Schulz hangoztatta, hogy a lépést diszkriminációnak tartja az érintett 8 EU-tagállammal szemben (Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia), és úgy véli, ellentétes azokkal az értékekkel és szellemiséggel is, amelyeket a helvét köztársaság és az EU között kötött megállapodások tükröznek.

Az EU-állampolgárok Svájcban hasznot hoznak a gazdaságnak - mutatott rá az EP-elnök, aki szerint a jogi kötelezettséget nehéz gazdasági időkben is be kell tartani. Hozzátette: a döntés sem jogi, sem gazdasági megfontolásokkal nem indokolható. Schulz szerint a közvetlenül szomszédos országoknak szorosan együtt kell működniük, és most a szabad mozgás szélesítésének, nem pedig korlátozásának van itt az ideje.

A svájci sajtó közlése szerint a szerdán hozott intézkedés alapján az említett országok állampolgárai számára Svájcban május 1-jétől évente csak 2000 letelepedési engedélyt adnak ki. A kis ország az Európai Unióval kötött megállapodás védzáradékára hivatkozik: ennek értelmében ha egy évben a bevándoroltak száma 10 százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba.

EU-illetékesek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a korlátozás a tagországoknak csupán egy részét érinti, ezért nem tekinthető jogilag megalapozottnak. Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton emellett úgy vélekedett, hogy az intézkedést nem igazolja a munkapiaci helyzet, de még a Svájcban letelepedni akaró uniós állampolgárok száma sem.