Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A szavazatszámláló bizottság egyik tagja szerint 236 törvényhozó szavazta meg a bizalmatlansági indítványt, öttel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt. A bizalmatlansági indítvány előtti hetekben 11 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL).
A kormány menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal kell konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé terjesztenie névsorát.
A bizalmi szavazást a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta hárompárti ellenzéki szövetség kezdeményezte.
Az ellenzék etnikai elkülönülésnek minősítette, hogy a kormány különálló kart alapított magyar tannyelvű oktatás számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de emellett az ásványi kincsek és energiavállalatok kiárusításával, valamint a közpénzek választási célokra való felhasználásával is vádolja a kormányt.
A törvényhozók titkos szavazás keretében voksoltak a bizalmatlansági indítványról.
A román politika mozgatórugója: Traian Basescu |
Az öntörvényű, konfliktusokat szító államfő az utóbbi 8 évben jelentős mértékben átszabta a romániai politikai erőviszonyokat. Az első megválasztását követően 2004-ben nagy meglepetést okozva nem a legtöbb szavazatot elérő szociáldemokratákat, hanem az őt támogató libeális-demokrata szövetséget kérte fel kormányalakításra – a maga oldalára állítva a korábbi PSD-s kormányt kívülről támogató RMDSZ-t és szocdemekkel szövetségben álló PC-t (akkori nevén a Humanista Pártot). Ám a következő években folyamatosan bírálta a PNL-s miniszterelnököt, Călin Popescu-Tăriceanu, ami a kormány széteséséhez vezetett: a demokraták 2007 áprilisában kiváltak a kormányból. Basescu még azt is elérte, hogy a PNL jobbszárnya átálljon a demokraták oldalára, amelyik ekkor felvette a demokrata-liberális nevet. Bár az államfő mindig élesen támadta a volt kommunista politikus, Ion Iliescu alapította baloldali pártot, 2008-ban egy rövid ideig még abba is belement, hogy a PDL nagykoalíciót hozzon létre a PSD-vel. Ám ez a kormány még egy évet sem ért meg: a szociáldemokraták – részben a Basescuval fennálló ellentéteik miatt kiléptek, a PNL, az RMDSZ és a PSD pedig 2009 októberében megszavazta a bizalmatlansági indítványt az első Boc-kormány ellen. Basescu és a PDL viszont ebből a helyzetből is jól jött ki: decemberre visszacsábította a kormányba az RMDSZ-t. Tavaly novemberben az ellenzéki szövetség bejelentette, újabb eljárást indít az államfő felfüggesztésére, amiért Basescu egy rádiónyilatkozatában azt mondta, akárhogy is dönt a parlament vagy az alkotmánybíróság, szó nem lehet a nyugdíjak kiegészítéséről, vagy a közalkalmazottak béremeléséről, mert nincs rá pénz. Végül az eljárást elnapolták, mert eddig képtelenek voltak rávenni az RMDSZ-t, hogy a parlamentben szavazzon az államfő ellen. |
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
