Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Több sikertelen egyeztetés után végül beadták a derekukat a romániai kormánypártok: a kormányfőt és a köztársasági elnököt adó liberális demokraták (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) belement a parlament hétfői összehívásába. A nemzeti liberálisokból (PNL), a szociáldemokratákból (PSD) és a konzervatívokból (PC) álló szociális-liberális szövetség (USL) szakértői kormány felállítását, előrehozott választásokat követel, a meghátrált kormány pedig abban reménykedik, hogy engedményekkel le tudják csendesíteni a tüntetőket.
A tüntetéshullám január közepén kezdődött, pár nappal az után, hogy Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára lemondott posztjáról a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat tervezett átalakítása és privatizációja ellen tiltakozva. Bár Arafat lemondása után pár nappal, január 13-án Traian Basescu államfő kérésére a kormány visszavonta a sokat bírált törvénytervezetet, a tüntetések folytatódtak, a január 14-15-i hétvégén pedig a fővárosi demonstrálók egy része nekirontott a rohamrendőröknek és Bukarest utcáin elszabadult az erőszak.
AP / Octav Ganea
Bár a romániai ellenzék viszonylag későn, a demonstrációsorozat ötödik napján kapcsolódott be a spontán, főleg a Facebookon szerveződő akciókba, vezetőik egy része ma már úgy gondolja, parlamenti eszközökkel nem lehet megbuktatni a kabinetet, az utcáról kell nyomást gyakorolni az Emil Boc vezette kormányra. A kabinet, érzékelve a nyomást, meghátrált: hétfőn a kormányfő bejelentette, megválik az éppen Brüsszelben tárgyaló külügyminiszteréről, mert az korábban egy blogbejegyzésében bírálta a tüntetőket. Teodor Baconschi azt állította, „élet-halál harc folyik az új és a régi Románia hívei között", a tüntetők pedig „felfegyverzett tekergők”.
Basescu öntött olajat a tűzre
A tüntetéssorozat elsősorban Traian Basescu karrierjét veszélyezteti – a különféle okok miatt utcára vonulók jelentős része abban egyetért, hogy az államfőnek távoznia kellene. Január elején ugyanis egy szerencsétlen megnyilatkozásával maga ellen fordította a közvéleményt. Január 9-én Basescu a nézőknek fenntartott számon betelefonált a Realitate Tv élő műsorába, ahol éppen Arafat adta elő érveit a kormány egészségügyi törvénytervezete ellen. Az államfő kemény hangon leszúrta a helyettes államtitkárt, és azzal vádolta, hogy szándékosan félreinformálja a lakosságot. Majd a riporter kérdéseit figyelmen kívül hagyva letette a telefont. Másnap Arafat lemondott, pár nappal később pedig elindultak az első tüntetések.
Traian Basescu - kiosztotta a kritikusai
AP
Ugyan az államfő az utóbbi években folyamatosan veszített a népszerűségéből – különösen az IMF-fel kötött 2009-es, majd 2011-es szerződésből következő megszorítások miatt –, Basescu eddig minden támadást túlélt. 2007 áprilisában a parlament felfüggesztette az elnöki posztjáról, de pár héttel később a sorsáról döntő népszavazáson megkapta a voksolók 74 százalékának támogatását. 2009 novemberében pedig újra őt választották államfőnek, holott súlyos botrányba keveredett: egy nyilvánosságra került rossz minőségű 2004-es videofelvétel szerint a kampányban megütött egy kisfiút.
A román politika mozgatórugója: Traian Basescu |
Az öntörvényű, konfliktusokat szító államfő az utóbbi 8 évben jelentős mértékben átszabta a romániai politikai erőviszonyokat. Az első megválasztását követően 2004-ben nagy meglepetést okozva nem a legtöbb szavazatot elérő szociáldemokratákat, hanem az őt támogató libeális-demokrata szövetséget kérte fel kormányalakításra – a maga oldalára állítva a korábbi PSD-s kormányt kívülről támogató RMDSZ-t és szocdemekkel szövetségben álló PC-t (akkori nevén a Humanista Pártot). Ám a következő években folyamatosan bírálta a PNL-s miniszterelnököt, Călin Popescu-Tăriceanu, ami a kormány széteséséhez vezetett: a demokraták 2007 áprilisában kiváltak a kormányból. Basescu még azt is elérte, hogy a PNL jobbszárnya átálljon a demokraták oldalára, amelyik ekkor felvette a demokrata-liberális nevet. Bár az államfő mindig élesen támadta a volt kommunista politikus, Ion Iliescu alapította baloldali pártot, 2008-ban egy rövid ideig még abba is belement, hogy a PDL nagykoalíciót hozzon létre a PSD-vel. Ám ez a kormány még egy évet sem ért meg: a szociáldemokraták – részben a Basescuval fennálló ellentéteik miatt kiléptek, a PNL, az RMDSZ és a PSD pedig 2009 októberében megszavazta a bizalmatlansági indítványt az első Boc-kormány ellen. Basescu és a PDL viszont ebből a helyzetből is jól jött ki: decemberre visszacsábította a kormányba az RMDSZ-t. Tavaly novemberben az ellenzéki szövetség bejelentette, újabb eljárást indít az államfő felfüggesztésére, amiért Basescu egy rádiónyilatkozatában azt mondta, akárhogy is dönt a parlament vagy az alkotmánybíróság, szó nem lehet a nyugdíjak kiegészítéséről, vagy a közalkalmazottak béremeléséről, mert nincs rá pénz. Végül az eljárást elnapolták, mert eddig képtelenek voltak rávenni az RMDSZ-t, hogy a parlamentben szavazzon az államfő ellen. |
Egy szász vezetheti Romániát?
„Semmit nem old meg, ha az ellenzéki képviselők visszaadják a mandátumukat. Csak akkor lesznek politikai változások Romániában, ha az ellenzéki erők legalább 100 ezer embert visznek utcára” – nyilatkozta hétfőn a Mediafax román hírügynökségnek Marian Vanghelie. A PSD egyik alelnöke ezt az után mondta, hogy a szociáldemokraták, a PNL és a PC vezetői arról egyeztettek, hogy a képviselői és szenátori helyükről lemondva kényszerítsék ki az előrehozott választások kiírását.
Klaus Johannis - a szebeni szász polgármester
AP
A vita a kormánypártok és az ellenzékiek között pár hónapról szól, ugyanis Romániában a tervek szerint novemberben lennének választások, viszont a tüntetések kirobbanását követően az USL már márciusra előrehozta volna a voksolást. Múlt hét csütörtökön a pártok közti egyeztetésen az ellenzék az előrehozott választások mellett még két követeléssel állt elő: mondjon le a kabinet, az átmeneti időszakban pedig adja át a helyét egy szakértői kormánynak, melyet az összes parlamenti párt támogatna. A szakértői kabinetről viszont az államfő hallani sem akar, igaz, a miniszterelnök már belemenne a választások előrehozatalába, ám szerinte ezt leghamarabb szeptemberre lehetne megszervezni.
Ki Raed Arafat és mit akar? |
Raed Arafat népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy az 1989-es forradalom után széteső egészségügyi rendszerben megszervezte a mai napig jól működő mentőszolgálatot, a SMURD-ot. A Romániában 1981-ben letelepedett palesztin származású orvos 2007 óta volt a kabinet helyettes államtitkára, az utóbbi öt évben több kormányváltást túlélt. Arafat azért tiltakozik a januárban társadalmi vitára bocsátott – majd visszavont – egészségügyi törvénytervezet ellen, mert szerinte az lehetővé teszi a SMURD privatizációját és a 42 százalékos orvoshiány további növekedését a sürgősségi ellátásban. Január 6-án világossá tette, ha elfogadják a javaslatot, azonnal lemond – végül az államfővel folytatott nyilvános vitája után távozott posztjáról. A romániai egészségügy jelentős átalakuláson ment át az utóbbi években. A kormány decentralizálta a szolgáltatásokat, számos intézményt bezárt, másokat öregek otthonává alakított át, a kórházak többségét átadta az önkormányzatoknak. Többek között tervbe vették a hamburgeradó bevezetését is, ám végül lemondtak róla. Az átalakítást irányító RMDSZ-es miniszter, Cseke Attila a politikai és társadalmi feszültségeket látva tavaly augusztusban lemondott, azóta Ritli László vezeti a tárcát. |
A múlt héten a kolozsvári tüntetők szintén a szakértői kormány létrehozása mellett álltak ki és a szász származású nagyszebeni polgármester kinevezését követelték. Az előző kormányválság idején 2009-ben már felmerült, hogy a parlamenti támogatását elveszítő első Boc helyére Klaus Johannis kerüljön, ám a polgármester nem vállalta a feladatot. Johannis most is így tett: január 19-én kijelentette, a nagykoalíció és a szakértői kormány nem megoldás, csakis az előrehozott választásoknak látja értelmét.
A lakosság a rendőrök mellett
A következő hetek-hónapok fő kérdése: képes lesz-e az ideológiailag megosztott ellenzék profitálni a kormányellenes tüntetésekből, és a maga oldalára tudja-e állítani a demonstrálókat. A közvélemény-kutatásokból ugyanis kiderül, hogy az utcára vonuló tömegek nem egységes célokat követnek. Egy, a Romania Libera nevű napilap által hétfőn publikált felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka mondta azt, hogy Arafat lemondása miatt kezdődtek a tüntetések, a többség – 23 százalék szerint – a szegénység ellen tiltakoznak az emberek.
Raed Arafat - a palesztin orvos, akinek lemondása elindította a tüntetéseket
AP
Bár a megkérdezettek 27 százaléka szerint Traian Basescu tehető felelőssé az utcai zavargásokért, csak 40 százalék gondolja úgy, hogy ezért az államfőnek távoznia kellene. Sőt, mindössze 5 százalék véli úgy, hogy Basescu lemondása lecsendesíthetné a tüntetőket. A megkérdezettek közel fele pedig úgy véli, hogy a rendfenntartók törvényesen jártak el a zavargókkal szemben (a román újságok tudósításai szerint a békés tüntetők közé futballhuligánok keveredtek, és ők provokálták az összecsapásokat).
A tüntetések hangulata egyébként is gyakran karneváli. Van, aki a „nemzeti érdekek elárulása” ellen tiltakozik, mások a marihuána legalizálását követelik, miközben a tömeg nagy része Basescut szidalmazza. Kolozsváron hógolyóval dobálták meg a rendőröket, Bukarestben az egyik táblán a „Chuck Norris help!” felirat tűnt fel, a pár évvel ezelőtt náci egyenruhába beöltöző konstancai szociáldemokrata polgármester pedig Che Guevará-s pólókat osztogatott.
