"Most már nyugodtan ki lehet mondani, hogy nincs kizárva Görögország kikerülése az eurózónából. Ha a görög politikai és szociális gazdasági viszonyok úgy alakulnak, akkor ma már ezt a lehetőséget kizárni nem lehet" - fogalmazott a külügyminiszter.

Mint mondta, több forgatókönyv van erre az esetre. Az EU-nak jelenleg is van két olyan országa, amelyek egyáltalán nem kívánnak az eurózóna tagjai lenni: az Egyesült Királyság és Dánia. Így önmagában véve az nem rendkívüli, hogy egy uniós tagállam nem tagja az eurózónának. Ez önmagában nem bontja fel az eurós integráció rendszerét, függetlenül attól, hogy elég komoly következményei lennének - tette hozzá.

Martonyi János az új francia elnök és Angela Merkel német kancellár várható tárgyalásáról szólva azt mondta, minden jel arra utal, hogy józan, ésszerű kompromisszumra fognak jutni. Lényege tartalmilag az lesz, hogy marad a fiskális paktum, és természetesen ki kell dolgozni egy olyan növekedési paktumot is, amely kihúzza a recesszióból az európai gazdaságot, megteremti a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek a feltételét.

A külügyminiszter szerint a jelen helyzetben nagyon fontos az, hogy Magyarország tartsa a fegyelmet, hogy a költségvetési hiányt tartósan 3 százalék alá vigye. Mint mondta, alapvető érdeke Magyarországnak, hogy kikerüljön az adósságspirálból. "Ha nem tudjuk csökkenteni az adósságot, nem tudunk igazából növekedni sem, munkahelyeket teremteni. Ezt a terhet minden körülmények között enyhítenünk kell" - tette hozzá a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország fekete bárány szerepének vége van-e már az Európai Unióban a külügyminiszter azt mondta, nagyon bízik benne, hogy ennek a szerepnek vége van. Úgy fogalmazott, fontos állomás lehet a fehéredés útján, ha június 22-én feloldják azt a felfüggesztő döntést, amelyet korábban hoztak a kohéziós alapokról. Martonyi János szerint ez azt jelezné, hogy a magyar gazdaságpolitika lényegében rendben van. 

A miniszter azt várja, hogy az Európai Unióban növekedésbarát intézkedések sorozatát hirdetik majd meg. Szavai szerint növelni lehet a gazdaság számára a forrásokat. Példaként említette az európai beruházási bankot, a speciális meghatározott célokra kibocsátandó kötvényeket.

"A lényeg ugyanaz, hogy valamilyen módon próbáljuk élénkíteni a gazdaságot, próbáljuk növekedési pályára állítani az európai gazdaságot" - fogalmazott a miniszter, aki szerint új módozatokat kell kidolgozni, változtatni kell valamelyest a gazdaság filozófiáján is. 

Hangsúlyozta azonban, hogy olyan módozatokat kell találni, amelyek nem veszélyeztetik az adósságcsökkentő politika céljainak elérését.