Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, amelynek során közel 46 millió választópolgár a parlament mostanig jobboldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja újra öt évre. Egy hónappal a szocialista Francois Hollande elnökké választása után a felmérések szerint a baloldal esélyesebb a győzelemre.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben összesen 6603-an méretik meg magukat. A biztos bejutáshoz az első fordulóban legalább 50 százalékot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Idén először a valamivel több mint egymillió külföldön élő, bejegyzett francia választópolgár is választhat magának 11 képviselőt a parlament alsóházába. Eddig csak a felsőházba küldhettek 12 szenátort.
"Semmi nem dőlt el" - írta hétvégi számának címlapján a Libération, amely szerint a parlamenti választás valójában az elnökválasztás harmadik fordulója. A baloldali lap emlékeztetett arra, hogy valamennyi felmérés szerint a baloldal fog győzni. Az alapvető kérdés inkább az, hogy a Szocialista Párt egyedül megszerzi-e az abszolút többséget (289 helyet), vagy pedig hagyományos szövetségeire, az új kormányban is szerepet vállaló Zöldekre és az abból kimaradt radikális és kommunista Baloldali Frontra is szüksége lesz-e a jövőben a törvényjavaslatok megszavazásához.
A Szocialista Párt a felmérések szerint a szavazatok 31,5-32, a Zöldek 5-5,5, a radikálisok pedig 7,5-8 százalékra számíthatnak. A három pártból álló parlamenti baloldal így a szavazatok mintegy 45 százalékával a jövő vasárnapi második fordulóban 300-350 képviselői helyet szerezhet meg az 577-ből. A jobbközép 33,5-35, a szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig 15-16 százalékot érhet el.
A május 6-án elnökké választott Francois Hollande csütörtökön arra kérte a franciákat, hogy "széles, stabil és koherens többséget" adjanak mögé a nemzetgyűlésben azért, hogy megvalósíthassa az ígéreteit. A francia elnöki rendszerben a parlamentnek önmagában nincsen súlyos szerepe. Amennyiben azonban a közvetlen elnökválasztás után a szinte tejhatalommal rendelkező államfő tábora mégsem szerezne többséget a nemzetgyűlésben, jogköreinek jelentős részét elvesztené a parlamenti többség által támogatott miniszterelnök javára. A baloldalnak ezért lényeges megnyernie a nemzetgyűlési választásokat, ha el akarja kerülni, hogy Francois Hollande egy jobboldali miniszterelnökkel kerüljön hatalmi "társbérletbe".
"Ha a baloldal nyer, a következő öt évben semmilyen lehetőségünk nem lesz arra, hogy megakadályozzuk az őrültségeit" - fogalmazott Jean-Francois Copé, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára, aki arra utalt, hogy baloldali győzelem esetén valamennyi döntéshozó intézmény szocialista irányítás alá kerül. A parlament felsőházában, a szenátusban ugyanis már tavaly ősz óta a szocialisták vannak többségben. A várható vereség arányának csökkentése érdekében a jobboldal az euróválság közepette a szocialisták "felelőtlen" programjának finanszírozására előkészített "hatalmas adóemelés" megakadályozásáért próbálta mozgósítani a konzervatív tábort.
Az első forduló egyik alapkérdése az alacsonyra (55-60 százalékosra) prognosztizált részvételi arány lesz, az ugyanis meghatározhatja a szélsőjobboldal erejét az új nemzetgyűlésben. Az elnökválasztáson 18 százalékot elérő Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front arra számít, hogy 1986 után most először ismét küldhet képviselőket a nemzetgyűlésbe. Erre elsősorban a délkeleti és az északi országrészben van esélye, de a felmérések szerint az önálló frakcióalakításhoz szükséges 15 helyet nem fogja tudni megszerezni.
A pártelnöknek saját választókörzetében, az északi Hénin-Beaumont nevű városban egy szocialista képviselőjelölt mellett az elnökválasztáson legnagyobb ellenfelének bizonyult Jean-Luc Mélenchonnal kell összecsapnia. A Baloldali Front 11 százalékot elérő elnökjelöltje ugyanis - részben a politikai show és a média figyelmének kedvéért - a településre költözött, hogy szavai szerint "visszaállamosítsa" azt a szélsőjobboldaltól, és visszavágjon Le Pennek, amiért az elnökválasztáson elorozta előle a harmadik helyet. A jobbközép kizárta az együttműködés lehetőségét a szélsőjobboldallal, de a két forduló között elképzelhető, hogy egy-egy választókörzetben helyi szinten megállapodás születik az FN és az UMP jelöltjei között.
Amióta a légitársaságok súlyos tízezreket számolnak fel a poggyászért, az nyer, aki megtanul praktikusan pakolni. Jobb előre felkészülni, hogy amikor tényleg odajutunk, pár perc alatt végezzünk vele, és a helyszűke se okozzon gondot. Íme tíz tipp egy veterán utazótól, hogy indulás előtt és után is flottul menjen minden.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
