A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
"Murszi az első, nép által megválasztott polgári elnöke Egyiptomnak" - közölték honlapjukon és a közösségi portálokon a muzulmán testvérek. A mozgalom a szavazatok 98 százalékának összeszámlálása alapján tudatta, hogy Murszi a voksok 52,5 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Ahmed Safík, a Mubarak-rezsim utolsó kormányfője a szavazatok 47,5 százalékára tett szert. Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a korábbi választásokkor a muzulmán testvérek részeredményei általában pontosaknak bizonyultak.
Mohammed Murszi kora hajnalban pártja kairói székházában ünneplő hívei előtt tartott beszédében azt ígérte, hogy minden egyiptominak, minden csoportnak, muzulmánoknak és keresztényeknek egyaránt lesz az elnöke, szolgálni fogja őket, "polgári, demokratikus, alkotmányos és modern államot" fog építeni. Fogadkozott, hogy nem fog bosszút állni és leszámolni politikai ellenfeleivel. Hálát adott Istennek, amiért "jó úton, a szabadság és a demokrácia útján vezette Egyiptom népét".
AP / Amr Nabil
A bejelentésre reagálva Safík kampánystábjában annyit közölték, hogy nem tudják megerősíteni a Murszi győzelméről szóló híreket, és egyelőre korai még konkrét számokról beszélni. Ugyanakkor hírügynökségek megjegyzik, hogy a kampánystáb illetékeseit szemlátomást megdöbbentették a fejlemények. Minden szavazóhelyiségben jelen lehetnek a szavazatszámláláskor a jelöltek képviselői. A szavazás hivatalos végeredményét csak csütörtökön teszik közzé.
Hírügynökségi jelentések szerint függetlenül attól, hogy melyikük győz, az új egyiptomi államfőnek igen behatárolt lesz a mozgástere. Az országot irányító katonai tanács vasárnap alkotmányos deklarációt tett közzé, amelyben leszögezi, hogy a parlament múlt heti feloszlatását követően a tanácsé lesz a törvényhozói hatalom. A katonai tanács hétfőn ismerteti bővebben a deklarációt, de az AP hírügynökség úgy tudja, hogy a tábornokok egy száztagú, az új alkotmány elkészítésével foglalkozó testületet akarnak kinevezni, amelynek feladata, hogy a jövőre nézve rögzítse a katonák befolyását az ország irányításában.
A Muzulmán Testvériség azonban arra figyelmeztetett, hogy nem ismeri el a parlament feloszlatását, sem pedig a hadsereg "átmeneti alkotmányát" vagy azt a jogát, hogy felügyelje egy új alaptörvény megalkotását.
