Az interjúban néhány órával azelőtt készítette a hírügynökség, hogy vasárnap ismertté vált az elnökválasztás eredménye.

Arra a kérdésre, hogy helytállóak-e azok a jelentések, amelyek szerint megválasztása esetén első állami látogatásán Irán legfőbb regionális vetélytársának, az Egyiptomhoz hasonlóan főleg szunniták lakta Szaúd-Arábiának a vezetőit keresi fel, Murszi azt válaszolta: "Nem mondtam ilyet, és nincs eldöntve, hogy mely országokba látogatok el először (esetleges) győzelmem után".

Vasárnap este az iráni külügyminisztérium gratulált Murszinak, és hangoztatták, hogy "az egyiptomi nép forradalmi mozgalma az iszlám ébredés végső szakaszába jutott, a Közel-Keleten beköszöntött a változás új korszaka".

Mohammed Murszi

AP / Fredrik Persson

Egyiptom és a túlnyomórészt síita Irán az 1979-es iráni iszlám forradalom, valamint azután, hogy Egyiptom elismerte Izraelt, 1980-ban megszakította egymással a diplomáciai kapcsolatot. Ezt a mai napig nem állították helyre, noha Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hatalmának tavalyi megdöntése óta mindkét ország jelezte, hogy változtatni akar a másikkal szembeni politikáján. Teherán általában ünnepelte az arab tavasz forradalmait az egyes országokban, úgy tekintett rájuk, mint az iszlám forradalom ihlette lázadásokra a Nyugattal szemben, bár Szíriában éppen az "ancien régime"-et, legjobb arab szövetségesét, a felkelést vérbe fojtó Bassár el-Aszad elnököt támogatja, magában Iránban pedig semmibe veszi a reformra vonatkozó követeléseket.

Murszi nyilatkozata valószínűleg nyugtalanságot vált ki a nyugati hatalmakból, hiszen Iránt el akarják szigetelni atomprogramja miatt, amelyről gyanítják, hogy katonai célokat is szolgál. A nyugatiak óvatosan, de üdvözölték Egyiptom demokratizálódását, amelynek keretében megrendezték az elnökválasztást, de mindig hangsúlyozták, hogy az ország stabilitása a legfontosabb.