Biztonsági okokból vagy karbantartás miatt most egyetlen atomreaktor sem üzemel a távol-keleti szigetországban a tavaly márciusi nukleáris katasztrófa után. Akkor hatalmas erejű földrengés és pusztító szökőár okozott károkat a fukusimai 1-es atomerőmű reaktoraiban. A katasztrófa utáni hónapokban egymás után állították le a japán atomerőműveket, de az energiaipari cégek már akkor jelezték, hogy a nyár beköszöntével - amikor légkondicionáló berendezések milliói kezdenek működni - gondok adódhatnak az energiaellátásban. Ennek elkerülése érdekében döntött úgy a tokiói kormány, hogy két reaktort visszakapcsoltat.

Az első, az Ohi nukleáris erőmű hármas reaktora vasárnap kezd újra működni.

Ezzel egy időben a kormány közzétette és társadalmi vitára bocsátotta Japán hosszú távú energiastratégiájával kapcsolatos elképzeléseit. Azért határozta el a kormány az energiastratégia újragondolását, mert a közvélemény a fukusimai katasztrófa után egyre kevésbé fogadja el az eddigi megközelítést, amely szerint Japán energiaigényének minél nagyobb hányadát kell atomenergiával fedezni.

A három új koncepció szerint Japán energiaigényét 2030-ig 0, 15 vagy 25-30 százalékban elégítenék ki nukleáris energiával.

Az atomenergia teljes elvetését jelentő terv elfogadása esetén Japán 2030-ig a mostani 10 százalékról 35 százalékra emelné a megújuló energiaforrások felhasználását és az 1990-es szinthez képest 23 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A 20-25 százalék atomenergiával kalkuláló koncepció lényegében az eddigi stratégia folytatását jelentené, mivel a fukusimai katasztrófa előtti utolsó évben, 2010-ben Japán energiaszükségletének körülbelül negyedét fedezte atomerőművekkel. Ebben a koncepcióban a kormány a megújuló energiaforrások 20-25 százalékos arányával számol. A maradék energiaigényt mindegyik forgatókönyv szerint fosszilis energiahordozók, például szén, földgáz és kőolaj elégetésével fedeznék.

A kormányhoz közel álló források szerint viszont a kabinet végül nem ezeket a forgatókönyveket választja majd, hanem a kettő közötti megoldást, amely szerint a szigetország energiaszükségletének 15 százalékát fedeznék atomenergiával, 30 százalékát pedig megújuló energiaforrások felhasználásával.

"A felkínált lehetőségek mindegyike megfelel a céljainknak: kevesebb atomenergia, kevesebb fosszilis energiahordozó, kevesebb széndioxid-kibocsátás" - mondta Furukava Motohisza japán nemzetgazdasági miniszter.

A kormány július 14-től 11 helyen tart társadalmi vitát, augusztus elején pedig országos, reprezentatív közvélemény-kutatást is végeznek. Ezek eredményei alapján alkotja meg a kormány új, "innovatív" energia- és környezetvédelmi stratégiáját, amelyet a tervek szerint 2030-ban vizsgálnak felül újra.