Magyarország védi a koronáját - és állatait címmel közölt jegyzetet a svájci lap budapesti tudósítója. Az év elején életbe lépett új alaptörvény kezdi éreztetni első hatását - írta a tekintélyes liberális-konzervatív lap nemzetközi kiadásában Charles Ritterband. Egy, a Jobbik kezdeményezésére elfogadott és jövő július elsején életbe lépő törvény szerint a Szent Korona és más nemzeti szimbólumok megsértése egy évig terjedő börtönnel büntethető - állt a cikkben. A lap szerint "ezek a jelképek a nagy többséggel kormányzó Fidesz államideológiájának sarokkövei".

Hasonló törvények más országokban is vannak, de a nyugtalanító az, hogy éppen "a jobb szélen álló" Jobbik javaslatán alapszik - tette hozzá a szerző. "Úgy tűnik, mintha a Fidesz csökkenő támogatottságára figyelemmel megpróbálna az erősödő riválissal közös nevezőre jutni" - vélekedett. A lap szerint "inkább furcsa" büntetést szabott ki nemrégen a Médiatanács a Neo FM rádióra, amelynek műsorvezetői egy szatirikus programban azzal viccelődtek, hogy "senkit sem zavarna", ha a pandák és a teknősök kihalnának. A tanács ezt nem találta viccesnek és pénzbírságot szabott ki, mert a rádió "nem töltötte be azt a szerepét, hogy a gyerekeknek példát mutasson" - írta az NZZ.

Magyarországon a fasiszta múltat újrafogalmazza a jobboldal címmel közölt szerdán egyoldalas budapesti riportot a Libération. A francia baloldali napilap szerint a "populista kormány rehabilitálja az 1920 és 1944 közötti tekintélyelvű és antiszemita időszakot". A szerző, Florence La Bruyere szerint Orbán Viktor a hatalomba való visszatérése óta nyugtalanítja Európát. 

A lap idézte Gerő András történészt, aki szerint nem a Fidesz szervezi a Horthy-kultuszt, de nem is ellenzi azt. Olyan hangulatot teremt, amely gondolatokat ébreszt emberekben, a lakosság pedig általában közömbös - hangsúlyozta a lap. 

A Libération részletesen ismertette az új alaptörvény preambulumát, amellyel szerinte a Fidesz újraírta a történelmet, valamint a Kossuth tér átrendezési tervét, amelynek kapcsán Gerő megjegyezte, hogy a nemzet, a kereszténység és az antikommunizmus a jobboldal identitásának összetevői, amelyekből az utóbbi nagyon mozgósító, de mivel Magyarországon nincsenek igazi kommunisták, a jobboldal a szobroknak esik neki. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a forint árfolyamának alakulásáról közölt beszámolót szerdán. A Mitől erősödik a forint című devizapiaci beszámoló szerint a kelet-európai térség "soha nem volt homogén gazdasági térség", a pénzügyi válságban pedig minden eddiginél nagyobbra nőnek a különbségek a régió országai között. Az egyik szélső ponton Lengyelország áll, ahol a válság legsúlyosabb szakaszában, 2009-ben is nőtt a GDP, a másik végponton pedig Magyarország, amely a Nemzetközi Valutaalap hitelére szorult, jelenleg pedig recesszióban van és hamarosan újabb hitelekről tárgyal majd - jegyezte meg a szerző, Hanno Mussler. 

Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök "a többségét mindenféle olyan intézkedésre használja fel, amellyel elriasztja a külföldi befektetőket". A forint azonban csak az utóbbi hónapban 7 százalékkal erősödött. Ennek legfőbb oka az, hogy "Orbán a nemzetközi nyomásra meghajolt és módosította az új jegybanktörvényt".

Kifejtette: a piacok "megkönnyebbüléssel fogadják", hogy csökken Magyarország "politikai elszigeteltsége", ugyanakkor "az Orbán-kormány továbbra is nehezen kiszámítható", és ezért a forint "politikai kockázatoknak" van kitéve.