A felfedezésről a Journal of  Paleontology legújabb számában jelentették meg tanulmányukat az Észak-Karolinai Egyetem és a Floridai Természettudományi Múzeum őslénykutatói. 

A Puentemys mushaisaensis páncélja az észak-kolumbiai Cerrejón formációból, egy szénbányából került elő. Ez egy híres lelőhely, hiszen itt tárták fel a valaha élt legnagyobb kígyó, a Titanoboa cerrejonensis maradványait, ahogy a gigantikus édesvízi "szenes" teknős, a Carbonemys cofrinii fosszíliáit is, amelynél a páncél hossza elérte a 172 centimétert - olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg hírportálon.   

Edwin Cadena, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője azt mondta, hogy a Cerrejón formációból előkerülő összes hüllőfosszília rendkívüli méretű, a Puentemys mushaisaensis testhossza is elérte a másfél métert. Maradványai újabb bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy a dinoszauruszok kihalása utána a trópusi hüllők sokkal nagyobb testméretet értek el, mint napjainkban.

"A cerrejóni fosszíliák rendkívüli lehetőséget kínálnak annak megértésére, hogy miként alakult a trópusi biodiverzitás az elmúlt 60 millió évben" - vélekedett Cadena.

A most felfedezett hüllő egyik érdekessége szabályos, kerek páncélja volt, amelynek mérete és alakja egy nagy autó kerékabroncsára emlékeztet. Cadena szerint a teknős kerek páncélja egyrészt "zavarba hozhatta" az olyan ragadozókat, mint a Titanoboa óriáskígyó, de szerepet játszhatott a hüllő testhőmérsékletének szabályozásában is.

"A páncél átmérője nyilván meghaladhatta a Titanoboa szájának szélességét, kerek, lapos alakja pedig megnövelte a napsugaraknak kitett területet. Így a hidegvérű teknősök magasabb testhőmérsékletet érhettek el, olyat, amely sokkal aktívabb életmódot biztosított számukra" - magyarázta a paleontológus.