Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2019 óta folytat ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében. Az azóta feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt növényevő gerinces állattól származó csontot tartalmaz, melyek tudományos feldolgozása még jelenleg is zajlik.
A Arenaerpeton supinatus nevet kapta az a faj, amelynek nyomait évtizedekkel fedezték fel – a kutatók szerint ritka az ilyen lelet.
Egy svéd vizsgálat szerint gyakorlatilag ugyanolyan pontossággal tudja megállapítani a rákos elváltozásokat a mesterséges intelligencia, mint a szakképzett orvosok – így a jövőben hasznos segítséget nyújthat számukra az MI a leletek kiértékelésében, csökkenthető az orvoshiány miatti gondokat.
Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriáslajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.
A közép-hollandiai Tiel településen egy 4000 éves szentély maradványait fedeztek fel régészek egy ipari park melletti ásatáson – derült ki a város önkormányzatának honlapján közzétett szerdai közleményből.
Nevet vált az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér alkalmazása, a jövőben Egészségablak néven lesz megtalálható.. A több mint kétmilliószor letöltött alkalmazással már gyógyszert is ki lehet váltani, és hamarosan a leletek is elérhetők lesznek benne.
A régészek terrakotta figurákat – egyebek között egy delfinen utazó Erószt – találtak az eredetileg szübariszi görögök által alapított Paestum itáliai romvárosban, a műkincsek új betekintést nyújtanak az ókori város vallási életébe.
Orosz tudósok szerint az eddig véltnél mintegy 120 millió évvel korábban, 280 évvel ezelőtt is éltek már pollennel borított rovarok a Földön.
Kiderült, mi is volt az „Eastbourne-i rejtélyes roncs”, melyet 2019-ben fedeztek fel búvárok. A megállapítások szerint egy, a második angol–holland háborúban elsüllyedt hadihajó volt.
Régészek egy vélhetően vadászszentélyként használt barlangban több állat koponyáját találták meg, és számos érdekes megállapítást tettek a kőkorszaki vadászok szokásairól.
Számos érdekes tárgyat találtak brit régészek egy ősi táborhely feltárásakor, ezek között voltak díszített szerszámok, és igen hatékony fegyverek is.
Az „izraeli selyemút” néven is emlegetett kereskedelmi útvonal Indián, a Közel-Keleten és Egyiptomon haladt keresztül, és most az egykori szemét maradványaiban találtak érdekes leleteket.
A lódzi háznál talált nagy értékű leletegyüttes többsége ezüstözött, és a helyi múzeumban helyezik majd el őket.
Az időszámításunk szerint 1. és 5. század közöttire datálható szarmata település építményeinek, árkainak és kemencéinek körvonalai rajzolódtak ki a vasútvonal építéséhez kapcsolódó feltárások közben.
4–5000 éves csontok is voltak a spanyol házakban, mindez hivatalos dokumentációk nélkül, illegálisan.
Elkezdték feltárni a búvárok a 2014-ben megtalált HMS Erebus maradványait, és számos izgalmas leletre bukkantak, ami segíthet megérteni, mi történt a rejtélyes körülmények között elsüllyedt hajóval és annak elveszett legénységével.
Színes portrékat tártak fel múmiákról egyiptomi régészek. A lelet igazi ritkaságnak számít, 1911 óta nem találtak ilyet.
Madarakat, emlősöket, keresztet, geometriai figurákat és harcosokat ábrázoló képek láthatók egy 15 méter hosszú sziklán.
Anglia egyik legfontosabb angolszász régészeti lelőhelye közelében van a lelőhely.
A rák 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősembertől származó csontkövületen az egyik dél-afrikai barlangban. A lelet a kutatók szerint bizonyíték arra, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége.
