A halálos vírusváltozatok kialakulására csak azért volt lehetőség, mert noha legyengített formában, de a vakcinák élő vírusokat is tartalmaztak - mondta Joanne Devlin, a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Devlin és kutatócsoportja akkor fedezte fel, hogy milyen közeli rokonságban van egymással a két új törzs és a vakcinákban használt vírusok, amikor elemezték azok génjeit.

"Úgy találtuk, hogy a terepről származó vírusokat voltaképpen különböző vakcinavírusok genomjainak keveréke alkotta. Tulajdonképpen kombinálódtak, összekeveredtek" - idézte fel Devlin, a Melbourne-i Egyetem állatorvos-tudományi karának kutatója.

A vírusok még 2008-ban fejlődtek ki és bukkantak fel, egy évvel azután, hogy Ausztrália egy európai vakcinát kezdett el használni két hasonló ausztrál vakcina mellett a szárnyasoknál jelentkező akut légzőszervi megbetegedések elleni küzdelemben. A fertőző gégehurut (infectious laryngotracheitis, ILT) világszerte betegíti a háziszárnyasokat: köhögést, prüszkölést és légzési nehézségeket okoz a madaraknál, általában 5 százalékuk el is pusztul.

A két új törzs azonban jóval veszélyesebbnek bizonyult, amióta létrejöttek, azóta Ausztrália két csirketenyésztő államában - Dél-Walesben és Victoriában - a csirkék akár 17 százaléka is elpusztult.

"Az történhetett, hogy az egyik csirkét beoltották az egyik vakcinával, majd később valamilyen úton-módon egy másik vakcinának is ki volt téve a környezetében lévő csirkék közvetítésével" - magyarázta Devlin.

A kutatók tájékoztatták tanulmányuk eredményéről az ausztrál mezőgazdasági hatóságokat is, amelyek most azt fontolgatják, hogy miként lehetne megelőzni a hasonló eseteket. "Ha egy madárpopulációban csak egyetlen vakcinát használnak, az vélhetően megelőzi a különböző vírusok kombinálódását" - közölte Devlin.