Egyre elterjedtebb a vízimadarak etetése, ami veszélyezteti az állatok egészségét, élelmiszerpazarlással jár, elősegítheti a kórokozók terjedését, megnövelheti a rágcsálók számát, és károsítja a vízi ökoszisztémát.
Igen komplex folyamat működésre bírni egy köztéri ivókutat, de ezt is megfejtették Sydneyben a kakaduk, melyek korábban már a kukabúvárkodás terén is bizonyítottak.
Meglepő jelenségre mutat rá egy nemzetközi kutatás: a városi életre, az urbanizációra válaszul színesebb tollazattal válaszolnak a madarak. Az ember mindennapjainak szervezőereje már ilyen módon is beavatkozik a természet alakulásába.
A part közelében, de már a tengerben álló szélturbinákat ezentúl feketére fogják festeni a britek, hogy csökkentsék a madarak körében okozott pusztítást.
A megújuló energiafajták előnyeit szem előtt tartva egyre több országban jelennek meg napelemes farmok, gyakran mezőgazdasági területeken. Milyen hatással van ez a vadon élő állatokra?
Kínai tudósok feltárták a legrégebbi, mintegy 150 millió éves rövidfarkú madár fosszíliáját, melynek felfedezése arra utal, hogy a madarak korábban jelenhettek meg a Földön, mint azt a tudósok eddig gondolták.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Három éve dokumentálták először a világon is csaknem egyedülálló esetet Magyarországon – most megismétlődött a „bravúr”.
Intelligensebbek lettek a madarak az évmilliók alatt, és ez köszönhető a dinoszauruszok kihalásának is. Példátlan részletességű madárcsaládfát készítettek a kutatók, melyből sok érdekességre derült fény.
Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket, őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat! – kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Lehet, hogy a szélerőművek lapátjai mégsem annyira veszélyesek a madarakra. Ezt derítette ki egy amerikai közgazdász, a Genfi Egyetemen kutató Erik Katovich.
„Csak akartunk egy jó estét a járvány alatt, amikor nem nagyon lehetett elmászkálni” – így kezdődött egy garázsban az ország talán leggyönyörűbb címkéivel rendelkező Őribird kisüzemi sörfőzde története. A két baráti házaspár kótyagos ötletéért mára négycsillagos hotelek és fine dining éttermek jelentkeztek be, és a főzde legnagyobb gondja, hogy egyelőre sehogy sem bírnak annyi sört főzni, amennyire igény lenne.
Általában csak napi 15 madár pusztul el, valószínűleg az eső miatt ezúttal közel ezer.
A fészküket az emberektől is védő ausztrál szarkák csak nagy ritkán okoznak komolyabb bajt, azonban minden évben problémát jelent, hogy az emberek bosszúból madarakat ölnek.
Azt már kutatták a tudósok, hogyan befolyásolják a városi fények a madarak hajnali csicsergésének időzítését, most összefüggést mutattak ki a fényszennyezés és a szemméret között.
Úgy tűnik, megmenekül az új-zélandi takahe madár, mely az emberi tevékenység miatt sodródott a kihalás szélére, és most emberi segítséggel menekülhet meg.
„Teljesen alábecsültük azt, amire a madarak repülés közben képesek. Úgy kéne tekintenünk rájuk, mint tollas majmokra, mivel hihetetlen képességekkel rendelkeznek” – mondja Auguste Von Bayern, a Max Planck Madártani Intézet szakértője a Madarak (Birds) című dokumentumsorozatban, amely pénteken debütál hazánkban.
„Ez igazából nagyon vicces” – még a kutatókat is meglepte, hogy a szarkák és a varjak egyes esetben miből építenek fészket maguknak. Történetesen az ellenük bevetett tüskékből és hálókból, és nem is akármilyen célra.
A papagájfélék közé tartozó keák különbséget tudnak tenni az ismerős és az ismeretlen arcok között – írják a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói egy frissen megjelent tanulmányukban.
Nem a madárinfluenza, hanem az El Nino éghajlati jelenség miatt felmelegedett csendes-óceáni áramlatok következményei okozhatták több száz madár pusztulását Mexikó csendes-óceáni partvidékén – közölte a mexikói kormány helyi idő szerint csütörtökön.
