A szenátus egyhangúlag fogadta el a külügyi bizottság által jóváhagyott, a Fehér Házra nézve nem kötelező érvényű határozatot. A dokumentum politikai indíttatásúnak nevezi a Timosenko elleni bírósági eljárást, és követeli a volt kormányfő szabadon engedését. Felszólítja az amerikai külügyminisztériumot, hogy hívja vissza kijevi nagykövetét, és függessze fel az ottani diplomáciai külképviselet működést, amíg az ukrán hatóságok el nem engedik Timosenkót.

A dokumentum szerzői szerint az amerikai kormánynak szankciókkal kell sújtania azokat a kijevi illetékeseket, akiknek közük volt Timosenko üldöztetéséhez. Azt javasolják továbbá a Fehér Háznak, hogy beutazási tilalommal sújtsa Viktor Janukovics államfőt és több vezető beosztású tisztségviselőt. Emellett a szenátorok arra szólítják fel a NATO-t, hogy függessze fel kapcsolatait Ukrajnával, amíg Timosenko nincs szabadlábon.

A szenátusi határozat lényegében egy javaslat, és semmire se kötelezi az amerikai kormányt. Tükrözi ugyan az amerikai törvényhozók véleményét, de a benne foglaltakat aligha hatja végre a Fehér Ház és a külügyminisztérium.

AP / Ukrafoto

Az amerikai kormány a közelmúltban többször aggodalmát fejezte ki a Timosenko elleni bírósági eljárás és a volt miniszterelnök bebörtönzése miatt. Májusban Hillary Clinton külügyminiszter közölte, hogy Washington nemcsak Timosenko, hanem az általa vezetett kormány többi bebörtönzött tagjának a szabadon engedését, illetve a polgári és politikai jogot maradéktalan helyreállítását követeli.    

Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy túllépte hatáskörét, amikor kormányfőként földgázimportról tárgyalt 2009-ben az orosz kormány illetékeseivel. Ő tagadta a vádat, és azt állítja, hogy régi ellenlábasa, Viktor Janukovics azért fogatta perbe és börtönöztette be őt, hogy megakadályozza indulását az idei parlamenti választásokon.

Ukrán külügy: komolytalan az amerikai határozat

Az ukrán külügyminisztérium sajtóosztályától úgy reagáltak: nehéz komolyan venni az amerikai szenátusnak a Timosenko-ügyben hozott, az ukrán vezetéssel szembeni szankciókat követelő határozatát a szavazás körülményei, valamint a Fehér Házra nézve nem kötelező érvénye miatt.

A határozat valós támogatottságát kétségesnek nevezte a tárca, mert a kérdést késői órában, az ülés utolsó perceiben bocsátották szavazásra a szenátusban. Az ukrán külügyminisztérium szerint a szenátus bizonyos tagjai ezzel a módszerrel kerülték el, hogy komoly vita alakuljon ki, és egyes szenátorok megtámadhassák a dokumentum tartalmát.

A határozatot a tárca úgy értékelte, mint "Timosenko amerikai barátainak" újabb kísérletét arra, hogy "alaptalan vitákat" gerjesszenek, és "rossz fényben" tüntessék fel az október 28-i ukrán parlamenti választásokat - írta a Korreszpondent ukrán hírportál.