Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Politikai szankciókkal fenyegette meg az amerikai szenátus az ukrán hatóságokat Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök bebörtönzése miatt.
A szenátus egyhangúlag fogadta el a külügyi bizottság által jóváhagyott, a Fehér Házra nézve nem kötelező érvényű határozatot. A dokumentum politikai indíttatásúnak nevezi a Timosenko elleni bírósági eljárást, és követeli a volt kormányfő szabadon engedését. Felszólítja az amerikai külügyminisztériumot, hogy hívja vissza kijevi nagykövetét, és függessze fel az ottani diplomáciai külképviselet működést, amíg az ukrán hatóságok el nem engedik Timosenkót.
A dokumentum szerzői szerint az amerikai kormánynak szankciókkal kell sújtania azokat a kijevi illetékeseket, akiknek közük volt Timosenko üldöztetéséhez. Azt javasolják továbbá a Fehér Háznak, hogy beutazási tilalommal sújtsa Viktor Janukovics államfőt és több vezető beosztású tisztségviselőt. Emellett a szenátorok arra szólítják fel a NATO-t, hogy függessze fel kapcsolatait Ukrajnával, amíg Timosenko nincs szabadlábon.
A szenátusi határozat lényegében egy javaslat, és semmire se kötelezi az amerikai kormányt. Tükrözi ugyan az amerikai törvényhozók véleményét, de a benne foglaltakat aligha hatja végre a Fehér Ház és a külügyminisztérium.
Az amerikai kormány a közelmúltban többször aggodalmát fejezte ki a Timosenko elleni bírósági eljárás és a volt miniszterelnök bebörtönzése miatt. Májusban Hillary Clinton külügyminiszter közölte, hogy Washington nemcsak Timosenko, hanem az általa vezetett kormány többi bebörtönzött tagjának a szabadon engedését, illetve a polgári és politikai jogot maradéktalan helyreállítását követeli.
Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy túllépte hatáskörét, amikor kormányfőként földgázimportról tárgyalt 2009-ben az orosz kormány illetékeseivel. Ő tagadta a vádat, és azt állítja, hogy régi ellenlábasa, Viktor Janukovics azért fogatta perbe és börtönöztette be őt, hogy megakadályozza indulását az idei parlamenti választásokon.
Ukrán külügy: komolytalan az amerikai határozat
Az ukrán külügyminisztérium sajtóosztályától úgy reagáltak: nehéz komolyan venni az amerikai szenátusnak a Timosenko-ügyben hozott, az ukrán vezetéssel szembeni szankciókat követelő határozatát a szavazás körülményei, valamint a Fehér Házra nézve nem kötelező érvénye miatt.
A határozat valós támogatottságát kétségesnek nevezte a tárca, mert a kérdést késői órában, az ülés utolsó perceiben bocsátották szavazásra a szenátusban. Az ukrán külügyminisztérium szerint a szenátus bizonyos tagjai ezzel a módszerrel kerülték el, hogy komoly vita alakuljon ki, és egyes szenátorok megtámadhassák a dokumentum tartalmát.
A határozatot a tárca úgy értékelte, mint "Timosenko amerikai barátainak" újabb kísérletét arra, hogy "alaptalan vitákat" gerjesszenek, és "rossz fényben" tüntessék fel az október 28-i ukrán parlamenti választásokat - írta a Korreszpondent ukrán hírportál.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.