Az elnök visszaemlékezett arra, hogy fiatal felnőtt éveit diktatúrában élte le, és csak "a 80-as évek vége – a berlini fal leomlása, a vasfüggöny lebontása – hozta el Magyarország számára a demokratikus átalakulást. A békés átalakulás előkészítése, majd a választást követő évek a jogállam kialakítása szempontjából sikeres időszaknak tekinthető" – mondta.

A 2011 áprilisában elfogadott új, hiánypótló alaptörvény, "Európa legfiatalabb alkotmánya magában foglalja az emberi jogok európai kartájának szinte minden elemét, a fékek és ellensúlyok 1990-ben kiépített jogállami intézményeit. Új elemként pedig alkotmányos – jogállami – korlátokat állít a közpénzek felelőtlen elköltése, az államadósság mértéktelen növelése elé. Magyarország új alkotmánya alkotmányos garanciát ad a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére és a nemzetközi jog általánosan ismert szabályainak betartására" – vélte.

Áder János hangsúlyozta, hogy "az új – úgynevezett negyedik generációs – alapjogok vonatkozásában is számos rendelkezés került az új alkotmányba". Kiemelte ezek közül a P cikket, amely szerint "a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége."

Az elnök ezek közül a megvédendő természeti erőforrások közül a vízkészlettel foglalkozott részletesebben, azzal például, "hogy milyen rövidlátó – mondhatni esztelen – módon szennyezzük el vizeinket".

"A szennyezett víz által terjesztett súlyos betegségek (az UNICEF 2009-es tanulmánya szerint), a víz és szanitáció hiánya olyan intenzitással öli a kisgyermekeket, mintha 4 óránként lezuhanna egy gyerekekkel teli Boeing 747-es" – érzékeltette.

A vízgazdálkodás ma már elkerülhetetlenné teszi a nemzetközi együttműködést. Bolygónk lakosságának a fele "osztott" vagy "közös" vízgyűjtő területen él. Ugyanaz a folyó biztosítja két, három vagy több ország vízellátását. Az országok együttműködése napi kényszer, e nélkül ellátási, szociális, egészségügyi, akár háborús feszültségek is kialakulhatnak – mondta Áder János.

Ezekkel az ismeretekkel évek óta rendelkezünk. "De mit ér a tudás, ha nem hasznosítjuk? Miért várjuk meg, amíg a természet újra és újra figyelmeztet bennünket súlyos felelőtlenségünkre? Magyarország a víz és szanitáció kérdését a XXI. század egyik legfontosabb kérdéseként kezeli. Az elmúlt években aktív részvevői voltunk az ENSZ keretében megalakult Víz Barátai Munkacsoportnak. Munkánk az elkövetkezendő években is lesz bőven. Tudásunkat, tapasztalatunkat szívesen bocsátjuk mások rendelkezésére, és szívesen látunk minden érdeklődőt jövő év őszén Budapesten, a víz és szanitáció témáját taglaló konferencián" – mondta a magyar köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlése 67. ülésszakának kedden megkezdett általános vitájában.