Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
A hegységrendszer legfontosabb, 3200 méter hosszú hágóját a téli hónapokban gyakran heteken át hó borítja, többórányi várakozásra kényszerítve a teherszállítókat az akár mínusz 25 Celsius-fokot is elérő hidegben. A dél-amerikai mérnökök most a hegység gyomrában futó, a földrész leghosszabbjának számító alagút megépítésével igyekeznek kiiktatni a problémát.
Az Aconcagua Bi-Oceanic Corridor elnevezésű, magántulajdonban épülő, összesen 205 kilométer hosszúra tervezett vasútvonalrendszer a hegység két oldalán lévő vasúti, illetve teherszállítási központokat fogja összekötni.
A nagyjából tíz éven át tartó építkezési munkálatokat követően a kínai elektronikai termékek, a chilei borok, az argentin élelmiszerek és a brazil autók több millió dolláros megtakarítással és jóval rövidebb idő alatt fognak átjutni a hegység egyik oldaláról a másikra.
"Gigantikus infrastrukturális hálózat húzódik a hegységrendszer mindkét oldalán, de egy olyan szűk átjáróval összekötve, amelyet fel kell szabadítanunk" - húzta alá Nicolas Posse mérnök, a projekt irányítója.
A tervet a Corporacion America nevű argentin befektetési csoport által vezetett konzorcium álmodta meg, amely egyben a beruházás tőkéjét is adja. A kivitelezési tanulmányokat már elvégezték, így a munkálatok már jövőre megkezdődhetnek.
A beruházás környezeti hatásainak csökkentése céljából a mozdonyokat elektromos áram fogja hajtani. Kezdetben egy - 52 kilométer hosszú, 3,5 milliárd dollár költségű - alagutat fognak megnyitni, amely évente 24 millió tonnányi szállítmány fuvarozására lesz alkalmas. Igénytől függően a kapacitás évi 77 millió tonnára is növelhető egy második alagút és további vasútvonalak megépítésével, amellyel 5,9 milliárd dollárra nőne a beruházás összköltsége.
