Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA csillagászati műholdja szeptember 16-án kétszer, majd másnap még egyszer észlelt egy hirtelen felfénylő röntgenforrást. Szeptember 18-án intenzitása elérte a híres Rák-köd, egy szupernóva-maradvány fényességét, amely etalonként szolgál a nagyenergiájú források kalibrálásánál - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Mint Neil Gehrels, a Swift-projekt vezető kutatója rámutat, a fényes röntgennóvák igen ritkák, és ez az első, amelyet a csillagászati műhold észlelt. Magyarázata szerint a röntgennóvák rövid idejű röntgenforrások, amelyek néhány nap alatt érik el fényességűk maximumát, majd fokozatosan, több hónap alatt halványulnak el. Ilyen felfénylés akkor következik be, amikor hatalmas mennyiségű por kezd hirtelen áramlani a világegyetem legtömörebb objektumai - egy fekete lyuk vagy neutroncsillag - felé. (A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok.)

A Swift J1745-26 katalógusjelű objektum néhány foknyira található a Tejútrendszer központjától, a Nyilas (Sagittarius) csillagkép irányában. A pontos távolság nem ismert, de a becslések szerint a Swift J1745-26 húsz-harmincezer fényévnyire lehet galaxisunk centrumától.

A földi telepítésű teleszkópok érzékelték ugyan az infravörös- és rádiósugárzást, ám a vastag porlepelbe burkolózó objektum nem észlelhető a látható fény tartományában.

"Nagy valószínűséggel egy fekete lyukról van szó. Amikor a röntgensugárzás intenzitása csökken, reményeink szerint képesek leszünk megmérni az objektum tömegét és igazoljuk, hogy valóban fekete lyukról van szó" - vélekedett Boris Sbarufatti asztrofizikus.