A lapok röviden tudósítottak arról, hogy az ismételt elnapolást azért rendelte el a bíróság, mert nem érkezett meg minden vádlott az ország déli részében fekvő Tarijába. A tárgyalás kezdetén a vádlottak csak mintegy fele volt jelen, és a mostani elnapolás indoka is az, hogy az egyik vádlott - Ignacio Villa - orvosi kezelés miatt egyelőre nem tud megjelenni a tárgyalás helyszínén. Hiába volt jelen az illető ügyvédje, a bíróság elnöke számára ez nem volt elegendő. A csütörtöki döntés értelmében a tarijai meghallgatást október 18-án folytatják.

A Santa Cruzban megjelenő El Deber azt írta: több vádlott védőügyvédje színjátéknak nevezte a történteket, felhívta a figyelmet arra, hogy a perben számos eljárásbeli szabálytalanságot is elkövettek. A rendkívül nehezen indult tarijai tárgyalás harmadik napján például a vád ismertetésekor követtek el szarvashibát, olyan vádpontot olvastak fel újra, amelyet egy korábbi meghallgatáson már semmisnek nyilvánítottak.

A La Pazban kiadott La Razón és a Cochabambában megjelenő Los Tiempos szerint a perbe fogottak a tárgyalás folytatásáig nem maradnak Tarijában, ahol nincs alkalmas zárka a fogva tartásukhoz, hanem ideiglenesen visszaszállítják őket La Pazba, illetve Trinidadba. A foglyokat tehát ismét ide-oda utaztatják az egymástól rendkívül nagy távolságra lévő városok között - utalnak rá a lapok.

Sergio Rivera, Tóásó Előd ügyvédje két nappal korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a per során a legalapvetőbb emberi jogokat is megsértették.

Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lőtték le a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Letartóztatták a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot és a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni.

Az akció két túlélőjét azóta is fogva tartják, holott a bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, hiszen 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban, és le kellett volna zárni ügyüket.