A Kaliforniai Egyetem davisi intézményének kutatói az aprócska légy (Drosophila melanogaster) csaknem 200 törzsének genomját írták le. A D. melanogaster - amely olcsó és gyors szaporíthatósága miatt a genetika kedvelt modellállata - ezúttal sem okozott csalódást a szakembereknek.

"A tanulmány a teljes D. melanogaster genomban megfigyelhető erőteljes természetes kiválasztódást fedett fel. Ez feltűnő ellentétben van az emberi genomról szerzett tudásunkkal, az ugyanis az adaptáció viszonylag kevés bizonyítékát mutatja az elmúlt százezer évben" - idézte Charles Langley genetikust a Science Daily című ismeretterjesztő portál.

A kutatók munkájának elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a genetikai változatok kialakulásának hátterében működő erőket.

A Genetics című szakfolyóiratban megjelent közleményben Langley és csapata 37 Raleighben gyűjtött és hat Malawiban begyűjtött Drosophila-törzs genomját ismerteti. Másik közleményükben - a PLoS Genetics című tudományos portálon - pedig további 139 törzs genomját írják le, az ehhez szükséges példányokat huszonkét afrikai és egy európai muslicapopulációból gyűjtötték be.

Az afrikai eredetű apró gyümölcslegyek mintegy 50 ezer éve, a modern emberrel együtt jelenhettek meg először Európában. Útjuk során - az emberhez hasonlóan - csökkent genetika sokféleségük, majd az évek teltével különböző Drosophila-törzsek fejlődtek ki más-más tulajdonságokkal.

Az afrikai muslicatörzsek genomelemzése azt is igazolta, hogy az elmúlt években "visszaáramlás" zajlott, európai jellegű, sörfőzdéket kedvelő ecetmuslica-populációk bukkantak fel Afrikában. Az ilyen európai gének terjedése ráadásul jóval gyorsabb annál, mint azt a véletlenszerű mutáció indokolná. "Lehetséges, hogy a városiasodás és a fejlődés inkább az európai muslicának kedvez" - vélekedett Langley.