Kik ezek és mit csinálnak?

A sztorit egy görög dráma és egy konspirációs-nemzetbiztonsági film keverékéhez lehetne hasonlítani, némi Nagy Durranás-mellékízzel. Van benne két idősödő tábornok, akik náluk jóval fiatalabb nőkkel hetyegnek - mindenki házas -, de lebuknak. Ráadásul azért, mert az egyik nő féltékeny lesz a másikra. A történetet színesíti még egy FBI-ügynök, aki szintén ráhajt az egyik nőre.

A drámaibb olvasat szerint van egy nyugalmazott tábornok, a CIA vezetője, a nemzet hőse, aki túlélt lelövést, rákot, megnyert egy háborút az USA-nak, elért mindent, amit akart, és még amerikai elnök is lehetett volna, de belebukott egy nőügybe. Amelyikben az egyik nő, Paula Broadwell West Pointon végzett kiváló katonai szakértő, sportoló és kutató, aki mélyre ásta magát David Petraeus és vele az amerikai katonai, nemzetbiztonsági szervek viselt dolgaiba. A másik, Jill Kelley nagyravágyó, társasági élet középpontjába helyezkedő, aki az amerikai katonai elit életébe épült be, adósságokat felhalmozó, fényűző partijaival. Ami közös bennük, hogy mindketten túl messzire mentek.

Petraeus esküt tesz, mellette felesége, Holly

AFP / Mandel Ngan

Bár a Petraeus-affér egyelőre nem kémbotrány, de a történtek lerántották a lepedőt egy csomó, az amerikai nemzetbiztonság számára kellemetlen dologról, állítólagos titkos CIA-börtönökről, az ügynökségek, magas rangú hivatalnokok és politikusok közt mozgó vagy éppen elakadó információkról is, még jobban felkavarva a vizet egy másik botrány, a Bengázi konzulátus elleni támadás körül.

Mi is történt pontosan?

Az ügy David Petraeus CIA-vezető november 9-i lemondásával robbant ki, pedig az események sokkal régebben kezdődtek. Petraeus és az akkor a Harvardon tanuló Paula Broadwell 2006-ban találkoztak először. Broadwell 2008-ban kezdett tudományos dolgozatot írni a tábornok vezetési módszereiről. Petraeust iraki sikerei után ebben az évben helyezték az iraki-afgán hadszínteret irányító Centcom főparancsnokaként Tampába, ahol megismerkedett a katonai vezetőknek partikat szervező Jill Kelley-vel és férjével.

Broadwell 2010-ben kezdett el életrajzi könyvet írni Petraeusról. A tábornokot 2010-ben áthelyezték Afganisztánba, az ottani erők főparancsnokának, Broadwell oda is követte. Az All In című életrajzi könyv végül 2012 januárjában jelent meg. Az időközben CIA-vezetővé kinevezett Petraeus és Broadwell közt ekkor már több hónapja nem csak munkakapcsolat volt.

A baj akkor kezdődött, mikor a Petraeusékkal rendszeresen partizó Jill Kelley 2012 májusában elkezdett fenyegető emaileket kapni ismeretlen címről, hogy szálljon le a Petraeusról. Kelley szólt egy FBI-nál dolgozó ismerősének, az FBI nyomozni kezdett, és nyárra világossá vált előttük, hogy az ismeretlen leveleket Broadwell küldte, akinek viszonya van Petraeussal.

A CIA-vezető időközben szakított Broadwellel, az FBI hivatalnokai viszont ott álltak a birtokukba került információkkal, amikkel nem tudták, hogy pontosan mit kezdjenek. Azt kiderítették, hogy nincs nemzetbiztonsági szál, ugyanakkor folytatták a nyomozást a Petraeus személye miatt kényes ügy tisztázása érdekében. A következő hónapokban több magas rangú tisztviselő is értesült a nyomozásról és Petraeus afférjáról. Közülük az egyik, David Reichert kongresszusi képviselő állítólag attól az FBI-ügynöktől, akit Kelley értesített, majd felettesei eltiltották az ügytől, mert félmeztelen képeket kezdett el küldözgetni a nőnek.

Jill Kelley (jobbról a második) a Petraeus-házaspárral, férjével és nővérével

MTI/AP/The Tampa Bay Times/Amu Scherzer

A választások napján, november 6-án az igazságügyi minisztériumból megkeresték James Clappert a nemzetbiztonsági hivatal igazgatóját, és tájékoztatták a nyomozásról. Clapper felhívta Petraeust és felszólította a lemondásra.

A Fehér Házat másnap értesítették, a közben újraválasztott Obama elnökhöz pedig csak november 8-án jutott el az információ. Az elnök még aznap találkozóra hívta Petraeust, akit lemondásra kért. A CIA vezetője másnap nyilvánosan lemondott, melyet félrelépésével indokolt.

A média rámozdult a sztorira, miközben immár nyilvánosan folyt tovább mindenféle vizsgálat, ennek következtében folyamatosan újabb részletek derültek ki. Először az, hogy kivel volt viszonya Petraeusnak, majd Jill Kelley személyére is fény derült. Kelleyt sokan Petraeus másik szeretőjeként azonosították, de úgy tűnik, ő egy másik tábornokkal, John Allennel kavart, aki Petraeust követte az afganisztáni főparancsnoki poszton, és most akarták jelölni európai NATO-főparancsnoknak. A vizsgálatok szerint két éven át emailezgettek egymással, meglehetősen bensőséges hangnemben.

Ez valami nemzetbiztonsági kavarás?

Az érintettek személyei adnak okot a spekulációra, de egyelőre úgy néz ki, ez inkább egy szimpla (dupla) nőügy, mintsem egy rafinált kémsztori, viszont nemzetbiztonsági szálai vannak. Az egyik a szervek belső problémája: a régóta tudott kényes információt nyilvánosságra kellett volna-e hoznia az FBI-nak, vagy jól tették, hogy inkább nyomoztak titokban tovább. A legfontosabb kérdés viszont az, hogy vajon a szerelmes tábornokok osztottak-e meg nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információt a hölgyekkel.

Obama és Petraeus Afganisztánban. Az elnök kérésére mondott le.

AFP / Jim Watson

A szivárogtatás kérdése Paula Broadwell szempontjából érdekes igazán. Ő ugyanis még a botrány kirobbanása előtt, de egy másik, a CIA-t érintő botrány, a szeptember 11-i bengázi támadás után egy egyetemi konferencián azt mondta, hogy a bengázi követségen titkos CIA-börtön volt, és erről Petraeus is tudott. Ez azért kellemetlen kijelentés, mert Obama elnök 2009-ben megtiltotta ilyen börtönök létesítését. Az FBI időközben átkutatta Broadwell házát, ahonnan bizalmas információk kerültek elő. A CIA tagadja, hogy létezett volna ilyen börtön a konzulátus épületében. Kérdés, hogy Broadwell információi kitől származnak, és merre viszik tovább a már eddig is kellemetlen Bengázi-ügyet.

(Forrás: CNN, Gawker, Guardian, Wall Street Journal)