Fülöp-szigetek határozott tiltakozását fejezte ki, mert a térkép "egyértelműen olyan területeket is ábrázol, amelyek a Fülöp-szigetekhez tartoznak, az ország tengeri birtokai" - mondta Albert del Rosario külügyminiszter.

Vietnam írásban nyújtotta át tiltakozását Kína hanoi nagykövetségének azzal a kéréssel, hogy  változtassák meg a térkép  "helytelen tartalmát" - jelentette ki Luong Thang Nghi külügyi szóvivő. Hozzátette, a lépés sérti országa szuverenitását a Paracel és Spratly szigetek és a kapcsolódó vízi területek felett.

Az új, chipekkel ellátott úti okmányokban szereplő, Kína körvonalait ábrázoló térképek nem irányulnak egyetlen ország ellen sem - jelentette ki közleményében a kínai külügyminisztérium, jelezve még, hogy az útlevelek megfelelnek a nemzetközi szabványoknak.    

A Spratly (Nansa) és a Paracel (Hszisa), a Dél-kínai-tenger két nagyobb szigetcsoportja. Vietnam és Kína mindkettő felett teljes szuverenitást követel; hozzájuk "társul" még a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei, amelyek csak a Spratly egyes szigeteit, homokdűnéit, korall- és sziklazátonyait tartják  magukénak.

A szigetek egy részén  több ország is repülő leszállóhelyet épített, néhány fős őrséget állomásoztat, távközlési állomást, radarral felszerelt megfigyelő helyet és őrtornyot hozott létre. A szigetek alatt, környékükön jelentős szénhidrogén készleteket sejtenek, a környező vizek gazdagok halban, és a térség maga stratégiailag, logisztikailag igen fontos. A nemzetközi vízi közlekedési útvonalak fele erre vezet.

Kína 1947-ben állt elő először egy olyan térképpel, amelyen a Dél-kínai-tengert gyakorlatilag beltengerként kezeli, annak mintegy 80 százalékát az ország területi részének tekinti. 2009 májusában ezt hivatalosan is beterjesztették az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

A területek hovatartozását egyes országok - mint Kína és Vietnam - történelmi érvekkel, mások a tényleges birtokbavétel elsőségével, illetve nemzetközi jogi megfeleléssel igyekeznek bizonyítani.