Felemás kép

Az indonéz uralom végnapjait idéző látvány fogadta a kelet-timoriakat múlt vasárnap: az ország fővárosában, Diliben feldühödött tüntetők randalíroztak, köveket dobáltak, autókat gyújtottak fel. Egy évtizeddel a függetlenség elnyerése után persze nem az egykori megszállóhoz, Jakartához hű milicisták tomboltak – ahogy azt a 2009-es, elszakadást eredményező népszavazás után tették –, hanem az ellenzéki Kelet-Timor Függetlenségének Forradalmi Frontja (Fretilin) hívei dühöngtek, amiért pártjuk kimaradt az új koalícióból. A 2002 óta önálló Kelet-Timor első államfője, Xanana Gusmao, a július 7-ei parlamenti választáson győztes balközép Nemzeti Kongresszus Timor Újjáépítéséért (CNRT) nevű párt elnöke úgy határozott ugyanis, hogy második koalíciós kormányát a 65 tagú parlamentbe bejutott két kisebb párttal alakítja meg, és velük szerez 30 mandátuma mellé a biztos többséghez még tízet.

Az egykori szabadsághős Gusmao másodszor szorította ki a hatalomból az 1975-ös indonéz megszállást követő kelet-timori ellenállás legfőbb szervezetét, a Fretilint, amely hiába győzött az előző, 2007-es választáson, nem talált koalíciós partnert, és ellenzékbe kényszerült. A mostani választással az annak idején az indonéz börtönöket is megjárt Gusmao hatalma kiteljesedett. A májusi államfőválasztást az általa támogatott korábbi hadsereg-főparancsnok, José Maria Vasconcelos – az ellenállás éveiben felvett harci nevén Taur Matan Ruak (Két Éles Szem) – nyerte. Csúfosan leszerepelt Gusmao egykori harcostársa, a Nobel-békedíjas José Ramos-Horta: a korábbi külügyminiszter és kormányfő, majd 2008-tól államfő olyan kevés szavazatot szerzett, hogy tovább sem jutott a második fordulóba.

A két politikus viszonya az utóbbi években megromlott. Pedig nem csak a közel negyed évszázadon át tartó függetlenségi küzdelemben osztoztak, 2008-ban a hadseregben kitört, országszerte véres összecsapásba torkollt lázadás során mindkettőjük ellen merényletet kíséreltek meg. Gusmao karcolás nélkül megúszta, Horta viszont életveszélyesen megsebesült, hónapokig ápolták a közeli Ausztráliában. Horta szót emelt az egyre nagyobb méreteket öltő korrupció ellen, Gusmao előző kormányának több tagjával szemben vizsgálat folyik, a volt igazságügy-minisztert öt évre el is ítélték. Az exállamfő a választáson egyébként azt a két pártot támogatta, amely most koalícióra lépett Gusmaóval, de azt remélte, hogy az ismét hatalmi pozícióba került egykori harcostársa nemzeti egységkormányt alakít a Fretilinnel.

A két nagy rivális párt együttműködése azonban nehezen elképzelhető, hiszen gazdasági kérdésekben egészen más álláspontot képviselnek. A Fretilin nehezményezi Gusmao költekező, 18 százalékos inflációval járó politikáját, amivel feléli azt a 11 milliárd dolláros alapot, ami az Ausztráliával közös, ám 2023-ra kimerülő tengeri olajlelőhely kitermelésének bevételéből származik. Évek óta húzódik a jelenlegi árakon évi 3,2 milliárd dollárral kecsegtető Greater Sunrise offshore gázlelőhely közös beruházása, mert a kelet-timori kormány képtelen megegyezni az ausztrálokkal. Gusmao azonban hajthatatlan, az olajalapot további infrastrukturális beruházásokra kívánja felhasználni, legalább 3 ezer kilométernyi betonozott út, elektromos és vízvezeték-hálózat, kikötők és reptér építését tervezi a következő ötéves kormányzati ciklusban. Az olajpénz nemcsak beruházásokra megy el, a nyugdíjasok, a katonák, az állami alkalmazottak megemelt javadalmazását, a lakossági energiatámogatásokat is ebből finanszírozzák. Saját nemzeti valuta Kelet-Timoron máig nincs, a hivatalos fizetőeszköz az amerikai dollár.

A költekezésnek egyelőre nincs hozadéka, alig van aszfaltozott út, mindennapos az áramkimaradás, a háztartások kétötödében van csak vezetékes áram vagy ivóvíz. Bár a gazdaság 2007 óta évente átlagosan 7 százalékkal bővült, a munkanélküliség 20 százalék körüli, és még a fővárosban sem talál munkát a fiatalok 70 százaléka. Kelet-Timor az ENSZ jövedelmi adatai szerint a világ 187 országa közül a 147., az 1,1 millió lakos 40 százaléka napi egy dollárnál kevesebből tengődik. Szinte minden élelmiszer importból származik, a csirke Brazíliából, a fokhagyma Bangladesből, a déligyümölcsök Ciprusról, az olajon kívül csak a kávéból van némi exportbevétel, pedig az éghajlati viszonyok kedveznének a mezőgazdaságnak.

Az 5 év alatti gyerekek 75 százaléka alultáplált, az állam az idei 1,3 milliárd dolláros, az előző évinél 28 százalékkal nagyobb költségvetés 6 százalékát fordítja oktatásra, egészségügyre feleennyit. Pedig az oktatás létkérdés, a lakosság közel fele 30 évesnél fiatalabb, és majdnem ekkora az írástudatlanok aránya is. E tekintetben némi javulás mutatkozott az utóbbi évtizedben: míg korábban a tanköteles gyerekek fele, ma már a háromnegyede jár iskolába, és egyre többen vannak köztük a legszegényebb rétegből. Az indonéz megszállás előtt 450 éven át portugál gyarmati uralom alatt nyögő Kelet-Timornak van egy szűk, kivételezett rétege is. Az oda tartozók a fővárosban tavaly átadott első bevásárlóközpontban vásárolnak, BMW luxusautókkal, Humvee katonai terepjárókkal közlekednek, orvosi kezelésre Szingapúrba utaznak, s az indonéziai Balin nyaralnak.

A két ország egy évtized alatt megbékélt ugyanis egymással: hatezer kelet-timori tanul indonéz egyetemeken, Gusmao tavaly hivatalos látogatást tett Jakartában, Susilo Bambang Yudhoyono indonéz államfő pedig részt is vett az idei évfordulós ünnepeken. Kelet-Timor azt reméli, hogy Jakarta közbenjárására felvételt nyerhet a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe (ASEAN), a tagságot ugyanis Szingapúr tavaly megvétózta.

TÁLAS ANDREA