Az erről szóló döntést egyértelmű többséggel szavazta meg péntekre virradóan az athéni törvényhozás.  Az ország két korábbi miniszterelnökének, Jéorjiosz Papandreunak és Lukasz Papademosznak ugyanakkor nem vonták meg a mentelmi jogát.

Az éjszakába nyúló szavazáson egy másik volt pénzügyminiszter, Evangelosz Venizelosz sorsa is tét volt, de ő - csakúgy mint a két korábbi kormányfő - szintén elkerülte, hogy felfüggesszék mentelmi jogát.

Papakonsztantinu ügyében 265 képviselő szavazott a vizsgálóbizottság megalakítása mellett, vagyis a javaslat jókora többséget szerzett, mert elfogadásához elég lett volna a 300 tagú törvényhozásban 151 tagjának támogatása is.

Papakonsztantinuról december végén derült ki, hogy három rokona titokzatos módon lekerült a gyanús svájci bankszámlákkal rendelkező görög személyek listájáról.

A miniszter volt a kidolgozója az első görög megszorító programnak, amelyet 2010-ben fogadtak el. Ugyanabban az évben adták át a francia hatóságok a pénzügyminisztériumnak a körülbelül kétezer fős névsort azokról, akik valószínűsíthetően adóelkerülésre használják a svájci számláikat. Egy ügyészi vizsgálatban az Athénban található listát összevetették egy másolattal, amelyet a decemberben kértek ki Franciaországtól, és megállapították a hamisítás tényét.

A volt miniszter pártja, a baloldali Paszok ezek után leszögezte, hogy Papakonsztantinu "a lehető legrosszabb módon kezelte" a névsort, és kizárta a politikust a pártból.

A Lagarde-listának is nevezett dokumentum pár hete szivárgott ki, és botrányt kavart már csak azért is, mert bebizonyosodott, hogy az országot két evvel ezelőtt irányító vezetők nem foglalkoztak azzal, elmaradt az adatok ellenőrzése, az adócsalók megbüntetése. Az ellenzék ezért szorgalmazta, hogy Papandreut, Papademoszt és Venizeloszt fosszák meg immunitásuktól.

Papakonsztantinu a kiszivárogtatás után tagadta a hamisítást, és közölte: nem hajlandó elfogadni a bűnbak szerepét. Ha felfüggesztik mentelmi jogát, bíróság elé áll és elítélnék, akár 20 év börtönbüntetést is kaphat.