A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia tudósai kutatásaikat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában ismertetik.
A jelenkor emberével azonos testfelépítésű korai Homo sapiens fosszilis maradványai Eurázsia területén 40-50 ezer évvel ezelőtti rétegekben jelentek meg. A korai modern ember és a jelenkori népesség közötti genetikai kapcsolatok azonban mindmáig nem tisztázottak - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A tienjeni ember lábszárcsontját 2003-ban tárták fel, a nemzetközi kutatócsoport Svante Pääbo vezetésével a sejtmag-DNS-t, valamint a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálta. Kutatásaik során egy olyan új eljárást alkalmaztak, amely talajbaktériumok genetikai anyagával erősen szennyezett őskori mintákban is lehetővé teszi a DNS azonosítását, ennek köszönhetően sikeresen rekonstruálták a tienjeni ember genetikai profilját.
"Ez a személy az evolúciós átmenet igen fontos időszakában élt, amikor a korai modern ember kezdte kiszorítani a Homo nemzetség később kihalt más tagjait - a neandervölgyi és a gyenyiszovai embert" - magyarázta Svante Pääbo. A genetikai profil tanúsága szerint a tienjeni ember rokonságban állt sok ma élő ázsiai és amerikai indián őseivel, de genetikailag már "levált" a jelenkori európai népesség elődeiről. Ráadásul a tienjeni ember genomjában nem nagyobb a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai embertől öröklött DNS aránya, mint a térség jelenkori népességéében. "A korai Homo sapiens eurázsiai népességének további vizsgálatával megérthetjük, hogy mikor és miként népesítette be a modern ember Európát és Ázsiát" - emelte ki Svante Pääbo.
A gyenyiszovai ember a Homo nemzetség tagja, maradványait 2008-ban fedezték fel egy Altaj vidéki barlangban. Az egyetlen ujjperecből álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik. Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 ezer évvel ezelőtt élt, amikor a környéken a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai is laktak. Egy fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, ugyanettől az emberfajtától, de más egyedektől, alátámasztotta az eredeti feltevéseket. A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől. A feltételezések szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, valamint örökítőanyaguk fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai bennszülöttekben is.
