Joschka Fischer korábbi német alkancellár a Közép-európai Egyetemen, az EU jövőjéről szóló konferencián azt mondta, nemcsak az uniót érintette súlyosan a válság, de csak itt társul politikai problémákkal is. Új struktúrával kell kijutni a válságból, Európa jövője forog kockán, ezért a tagállamoknak fel kell adniuk a nemzeti szuverenitásukból - hangoztatta a Schröder-kormány külügyminisztere. Kifejtette, a tagállamoknak a föderáció felé kell továbblépniük, mert a jelenlegi rendszer nem stabil és nem fenntartható. A nemzeti identitás megtartása lehetséges az integrációban is - mutatott rá.

A CEU EU-bővítési tanulmányok központja, a Magyar Külügyi Intézet, az Európai Bizottság magyarországi képviselete, valamint a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány által szervezett eseményen Joschka Fischer emlékeztetett arra, hogy Európában csaknem évszázados háború pusztított, amely 1914-ben kezdődött, még 1989-ben sem fejeződött be, csak a koszovói háború jelentette a végét. Ez az időszak "a feje tetejére állította Európát", és ennek csak most látni a következményeit: a Nyugat leépülését, azt, hogy a hatalom és a pénz Nyugatról Keletre került - mondta.

Úgy vélte, "nemes dolog az európai építkezés", de fontosabb megfelelni a globális kihívásoknak. Nem lehet továbbra is ragaszkodni "a régimódi, 19. századi nacionalizmushoz", a globalizált világban az európai országoknak nem külön, hanem egységesen kell megjelenniük - tette hozzá. Hangoztatta, hogy az EU nemcsak gazdasági projekt, hanem létrejött egy olyan rendszer, amelyben az országok közötti korábbi rivalizálás integrációvá alakult, a nacionalizmus helyett pedig a közös európai értékek és a szolidaritás került a középpontba.

Kiemelte, "hozzászoktunk, hogy amerikai rokonaink védelme alatt élünk", de az Egyesült Államok változik, és bár nem távolodik el Európától, változnak a prioritásai: inkább a Csendes-óceán felé fordul, nem az Atlanti-óceán felé. Kérdés, hogy Európa készen áll-e gazdasági és politikai érdekeinek érvényesítésére - jegyezte meg.

Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter kifejtette: ha Európa elszigetelt hozzáállást választva nem foglalkozik a világgal, elképzelhető, hogy "a világot sem érdekeli majd, mi történik Európával". Ezt a felelősségérzetet elvesztette Európa, de vissza kell szereznie - közölte.

Hangsúlyozta, Európa jövője nem az Egyesült Államoktól, Oroszországtól vagy Kínától függ, hanem kizárólag az európaiaktól. Vége a második világháború utáni aranykornak, amikor az amerikaiak védelme alatt virágzott és vált gazdaggá Európa - mondta. Hozzáfűzte, "vagy felelős Európában élünk, vagy Európa megszűnik". Az EU előtt lévő egyik legnagyobb kihívás, hogy az uniós intézményeket közelebb hozza az emberekhez, nehogy a polgárok idegen hatalomként tekintsenek az EU-ra - fogalmazott a politikus.

A miniszter szerint több országban kezd újra megjelenni egy már eltűntnek hitt veszély: a politikusoknak nagy csábítást jelent, hogy "nacionalista frázisokat pufogtassanak", ami egyszer már katasztrófába sodorta Európát. A válsággal kapcsolatban kijelentette, az utóbbi időben csaknem minden európai ország többet költött, mint amennyi bevétele volt, így nemcsak a bankokat kell vádolni a válság miatt, mert a politikusokat is felelősség terheli. A következő évtizedben az országok kevesebbet költhetnek, mint korábban, és ez érinti a jóléti állam modelljét is - mutatott rá.

Arra is kitért, hogy az EU nem egy befejezett projekt, folyamatosan fejlődik. Mindig felmerülnek válságok, amelyeknek eredményeként a tagállamok megerősítik az egységüket - vélekedett. Úgy látja, az EU soha nem lesz, olyan, mint az Egyesült Államok, mert az európai országoknak ezeréves történelmük van, és ezek az államok nem különböző nemzetek, vallások és kultúrák egységei, mint az Egyesült Államok.