A Kommerszant című orosz napilap hétfői számában írt erről névtelenül nyilatkozó, de az amerikai kormányzathoz közel álló forrásra hivatkozva.
A Kommerszant úgy tudja: a fegyverzetellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekben illetékes amerikai külügyminisztériumi államtitkár moszkvai látogatásán terjeszti elő a kölcsönös csökkentésre vonatkozó javaslatot, amely mindkét oldal számára gazdasági előnyökkel járna, és évente körülbelül 8 milliárd dolláros megtakarítást jelentene. Ha Moszkva elzárkózik egy ilyen megállapodástól, az Egyesült Államok kész fontolóra venni akár az egyoldalú leszerelést is, a Fehér Ház megpróbálja majd megszerezni a szenátorok kétharmadának támogatását a fegyverzet egyoldalú csökkentésének megkezdéséhez - idézi a lap az említett forrást.
Joe Biden amerikai alelnök február elején a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián már felvetette a témát Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, de - mint a lap írja - "meglehetősen hűvösnek" bizonyult az orosz reagálás.
A Kommerszant emlékeztetett, hogy 2010. április 8-án Prágában Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök aláírta a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló új szerződést (START-III). Abban állapodtak meg, hogy a 2002-es moszkvai szerződésben rögzített 2200 nukleáris robbanótöltetet a START-III aláírásától kezdve hét éven belül mindkét ország 1550-re csökkenti. A START-III szerződés további fontos pontja a hadrendbe állított, illetve nem állított hordozóeszközök számának 800-ra történő csökkentése, miközben a hadrendbe állított hordozóeszközök száma maximum 700 darab lehet.
Az első START-szerződést 1991. július 31-én írta alá George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök Moszkvában. A START-II aláírása 1993. január 3-án, szintén Moszkvában George Bush és Borisz Jelcin orosz elnökök nevéhez fűződik.
