A közlemény szerint ezt Frans Timmermans holland külügyminiszter tudatta Titus Corlateannal, a román diplomácia vezetőjével hágai hivatalos találkozójuk alkalmával, hozzátéve, hogy Hollandia továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a román igazságszolgáltatásról készülő EB-jelentéseknek.

Az unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa március 7-i és 8-i ülésén tűzi ismét napirendre Románia és Bulgária belépését a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. A két ország eredetileg 2011 tavaszára beütemezett, többször elhalasztott csatlakozását legutóbb a holland vétó akadályozta meg.

Az Európai Bizottság többször jelezte, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia a belügyminiszterek értekezletének, így bármely tagállam megvétózhatja azt.

Kezdetben Németország és Franciaország ellenkezése, majd Finnország és Hollandia vétója akadályozta meg a román és bolgár schengeni csatlakozást. Az ügy azért kapcsolódott össze az igazságügyi országjelentésekkel, mert az ellenzők főleg a két országban tapasztalható nagyfokú korrupciót kifogásolták, megnyugtató jelentéseket vártak Bukarestből és Szófiából a korrupció elleni harc hatékonyságáról.

A Romániáról készült, január végén közzétett legutóbbi jelentésben Brüsszel megállapította, hogy Romániában sérül a jogállamiság, és az országnak bőven van tennivalója az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolása, a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabályozás területén.