A Jansa vezette jobbközép kormány mindössze 13 hónapig volt hatalmon, helyére a parlament döntésének megfelelően a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Pozitív Szlovénia ideiglenes elnöke, a 43. születésnapját márciusban ünneplő Bratusek lép.

A bizalmatlansági indítványt 55 képviselő támogatta, 33 szavazott ellene. Alenka Bratusek számára 15 nap áll rendelkezésre a kormányalakításra, és amennyiben erőfeszítéseit siker koronázza, az ország 1991-ben történt függetlenné válása óta először áll majd nő a szlovén kormány élén.

Bratusek rögtön megválasztása után letettet a hivatali esküt, és rövid beszédében arra tett ígéretet, hogy minden tőle telhetőt megtesz a demokráciába vetett bizalom és a jogrend helyreállítása érdekében. Az új kormány megalakulásáig a Janez Jansa vezette kabinet ügyvezetői minőségben hivatalban marad.

Janez Jansa (Demokrata Párt, SLS) kormányfő ellen korábban korrupciós vádat fogalmaztak meg a hatóságok. Jansa ugyanis nem tudott elszámolni a magánszámláján lévő 210 ezer euróval. A szlovén ellenzéki pártok a múlt hét végén állapodtak meg abban, hogy közös bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő.

A lépésre azt követően került sor, hogy lemondott Karl Erjavec külügyminiszter és Tomaz Gantar egészségügyi miniszter (Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja, DeSUS) a kormányfő elleni korrupciós vád miatt. A miniszterekkel együtt pártjuk is kilépett a kormánykoalícióból, így Janez Jansa jobbközép kabinetje elveszítette parlamenti többségét, és a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal elérhetővé vált a miniszterelnök leváltása.

Az ellenzéki szociáldemokrata Pozitív Szlovénia (PS) párt ezzel egy időben kormányfő-jelöltté nyilvánította Alenka Bratuseket. Ugyancsak a miniszterelnököt ért korrupciós vád miatt még januárban lemondott a pénzügy- és az igazságügy-miniszter, velük a Polgári Lista nevű liberális párt vonta meg támogatását Jansától.

Jóllehet már nem állt mögötte parlamenti többség, a kormányfő nem volt hajlandó lemondani, és a politikai kötélhúzás több hete tartott.

A korrupciós botrányok mellett Szlovéniát, a térség korábbi mintaországát súlyos gazdasági válság gyötörte, amin Jansa szigorú takarékossági politikája semmit nem segített.