"Hagel védelmi miniszter elkötelezettje annak, hogy együttműködjön a kongresszus tagjaival annak biztosításában, hogy nem szakad meg a Vaskupola, a Nyíl és a Dávid Parittyája rakétaelhárító rendszerek finanszírozása" - közölte az amerikai védelmi tárca egyik illetékese.

Hagel körülbelül kétórás megbeszélést folytatott Barakkal. Az izraeli védelmi miniszter volt az első külföldi tárgyalópartnere a február 27-i beiktatása óta. Barak öleléssel üdvözölte amerikai vendéglátóját, akit korábban többen azzal vádoltak meg, hogy nem áll ki eléggé a zsidó állam ügye mellett.

A költségvetési lefaragásokkal kapcsolatban egyébként James Mattis tábornok, a közel-keleti és a közép-ázsiai térségért felelős amerikai Középső Parancsnokság parancsnoka keddi szenátusi meghallgatásán sürgette a törvényhozás tagjait, hogy mielőbb vessenek véget a katonai büdzsével kapcsolatos bizonytalanságnak.

Mattis egyúttal figyelmeztette Washington közel-keleti ellenségeit, hogy ne próbáljanak meg visszaélni a kialakult helyzettel és bejelentette, hogy a Harry Truman repülőgép-hordozó a korábbi bejelentésekkel szemben kész elindulni a Perzsa-öböl térségébe.

A CENTCOM parancsnoka úgy vélte, hogy a NATO katonai küldetésének lejárta, vagyis 2014 után 20 ezer szövetséges katona jelenlétére lesz majd szükség Afganisztánban. Ez jelentősen több, mint amivel az Obama-kormány számol.

Mattis tábornok azt javasolta, hogy az Egyesült Államok 13 600 katonát állomásoztasson továbbra is a közép-ázsiai országban, amit egy mintegy 6500 fős szövetséges erő egészítene ki. Amerikai és NATO-vezetők februárban arról nyilatkoztak, hogy egy 8 és 12 ezer fő közötti kontingens maradhat hátra Afganisztánban.